(A cím szójátéka megszólítás és megállapítás is egyben. A sejtelmes címet mindjárt megmagyarázom, de a szójáték kedvéért maradok a levélformánál.)
Drága Tervező!
A minap találtam az alábbi rétegrendet egy 2005-ös építési engedélyezési terv rétegrendi leírásánál. A tervet Te írtad alá, és egy épület tulajdonosa mutatta meg, akinek a beázott teraszát vizsgáltam.
A rétegrend így néz ki (felülről lefelé):
- 3,5 cm kőlap ragasztva
- 4 cm lépésálló hőszigetelés
- 1 cm vízszigetelés védőfóliával
- 16,5 cm VB-födém méretezett
- 1 cm belső vakolat
Nem tudom, miért lett ilyen vékony a rétegrend, de az biztos, hogy a hőszigetelés vastagsága nem felel meg sem a tervezés idején érvényes szabvány előírásainak, sem pedig az akkor már előkészítés alatt álló rendelet követelményeinek, amik a szakmai cikkekből már ismertek voltak. Mivel átalakításról szólt a terv, úgy tűnik, hogy nem volt elég hely, és ha az akkori előírásokat tartalmazó szabványnak megfelelő vastagságú hőszigetelés lett volna tervezve, fel kellett volna lépni a szobából a teraszra. Az épület adottságaiból származó kompromisszumot azonban nem lett volna szabad a hőszigetelés vastagságának a rovására megkötni.
De vannak más problémám is:
- Miért nincs pontosabban meghatározva a vízszigetelés? Legalább meg lenne határozva az anyag típusa és oda lenne írva, hogy csapadékvíz elleni szigetelés.
- Miért nincs pontosabban meghatározva a hőszigetelés? Hőszigetelés több fajta van, de nem mind víz- és fagyálló... és nem ismerek olyat, amire járófelület kőburkolata közvetlenül ragasztható lenne (úgy, hogy az tartós is legyen).
Vagy a kivitelezőnek kellett volna megtervezni a rétegrendet? Hogy mit mivel és hova ragaszt? A kivitelezőnek kellett volna azon gondolkodnia, hogy ragasztható-e kőlap közvetlenül a lépésálló hőszigetelésre? A kivitelezőnek kellett volna átgondolni, hogy ha a burkolat a hőmozgás miatt megrepedezik, és a víz bejut a "lépésálló hőszigetelésbe", akkor hogyan fog eljutni a szigetelés síkján a vízelvezetésig?
Drága Tervező Kolléga!
A rétegrendeket a tervezőnek kell megtervezni, és vállalni érte a felelősséget. A tervnek lényege, hogy olyan megoldást adjon, ami szakszerűen, a szabályokat betartva megvalósítható. Ha kompromisszumokat kell kötni, akkor azt le kell egyeztetni az építtetővel. El kell fogadja, hogy ha másképp nem oldható meg a rétegrend kialakítása, akkor fell kell lépnie a teraszajtóhoz. El kell fogadja, hogy a hőszigetelést méretezni kell, hő- és páratechnikailag ellenőrizni, és el kell fogadja ennek a költségeit is. Az előírásoknak megfelelő kialakítás miatt el kell fogadni, hogy nem minden fog az előzetes elképzelések szerint alakulni. De az előírások betartása kötelező. (Itt firtathatnám a hatóság felelősségét, hiszen ilyen vékony hőszigetelésről ellenőrző számítás nélkül is látható, hogy nem felel meg az előírásoknak, de ez egy külön tanulmányt igényelne.)
Drága Rétegrend!
Hibáztatható vagy, mert kopog rajtad a burkolat, mert berepedeztél a fugák mentén és beázol. Nem tudom pontosan, hogy hogyan nézel ki, de a felbontás után látható is leszel. Drága vagy, mert nagy mennyiségű hő távozik Rajtad keresztül, és ez sokba kerül a tulajdonosnak. Drága vagy, mert fel kell bontani Téged, és újra kell készíteni a terasztetőt. A hőszigetelést, a vízszigetelést, a burkolatot, dilatációkkal együtt. Ez is sokba fog kerülni.
Elnézést a provokatív stílusért. Jó lett volna, ha ennek a levélnek nem kellett volna megíródnia.
A felbontás után többet fogok tudni.
Üdvözlettel:
Egy másik Tervező
A majdnem költői kérdésnek valós alapja van. A minap ugyanis egy új építésű, néhány éves lakóházban jártam, éppen felhőszakadás idején. A lépcsőházban állt a víz a lépcsőn is, és a közlekedő felületeken is. A lakók többsége átgyalogolt rajta, de aztán kialakult egy kis munkaközösség is, annak érdekében, hogy a vizet csapatmunkában terelgessék tovább. Csakhogy nem volt hova. Mivel a vödör kevés volt, a víz meg sok, maradt az eggyel lentebbi szint. Meg az alatta lévő. Meg az alatta lévő. Egészen a földszintig. Hát el kellett volna egy padlóösszefolyó valahol...
