Elsőre süllyedésből fakadó kárnak tűnt, ahogy az épület lábazati téglaburkolata a fugák mentén szétnyílt, majd a szegélyét képező bádoglemezzel együtt a fölötte lévő homlokzati vakolatot meggyűrte. Gyanús csak az volt, hogy az épület belső oldalán nem jelentkeztek
repedések. A figyelem az épület melletti járdása terelődött, amiről kiderült, hogy a téglaburkolat részben rátámaszkodott. Lehet, hogy a fagy emelgette meg telente a ház kérgét? A cáfolat egy esős nyáron következett be, amikor is a korábbi hézagok a duplájára tágultak, az egyik ablak beszorult, lehetetlenné vált a nyitása, majd egy másikban
megrepedt az üveg.
Fele sem tréfa, ehhez szakértő kell! Megjelent hát a ház építész tervezője, statikusa, majd következő alkalommal egy építésügyi- és egy geotechnikai (közismertebb néven talajmechanikus) szakértő. Az addigra kiásott kutatóárokból jól láthatóvá vált, hogy a drénrendszer szakszerűen készült én működik is, a szivárgó fölött tervszerű korrektséggel, geotextiliával védetten, homokos kaviccsal töltötték fel a munkagödör pereme és a taljnedvesség elleni szigeteléssel ellátott fal közötti réteget.
Fény derült viszont egy elemi erőket mozgósítani képes jelenségre, amit egy közönséges anyag – a mifelénk egyszerűen „kiscelli”-nek becézett – duzzadó agyag okozott. Ugyanis az épület melletti lépcsőként is funkcionáló járda csak részben támaszkodott a feltöltésre, a pereme a termett talajon, ezen a bizonyos agyagon támaszkodott, amire az jellemző, hogy ha nedvességet kap, a vízfelvétel miatt képes a térfogata olyan mértékben növekedni, hogy kitölti a rendelkezésre álló teret, sőt feszítő erejével teret követel magának. A mi esetünkben is ez történt. Az esős időszak alatt megduzzadt agyag a szigetelés védő falnak feszülve megemelte a ház homlokzatburkolatát. Sajnálatos módon nem csekély, és nehezen helyrehozható kárt okozva ezzel a burkolatban.
Hogyan előzhető meg, hogy ilyen előforduljon? Árulkodó nyomok lehetnek az amúgy sárgás, szemcsés anyagban sávosan megjelenő vöröses árnyalatú rétegződések, melyek a víz áramlása során az oldott sók, a vastartalom kiválása és lerakódása által kapták
színezetüket. Ezekre a szivárgó rétegekre egy alaptömb kiemelésekor felfigyelve érdemes a tervek felülvizsgálatát kérni, és a szivárgó rendszer szakszerűségére, méretezésére energiát fordítani!
Jóföldi Szabolcs
