építésznotesz

Gondolataim felvezetéseként három szituációt mutatok be:

1.) Ha a kivitelezéskor valami nem a tervek szerint kezd épülni, például az alaptestek kitűzése során elmérnek egy méretet, akkor a műszaki ellenőr -amennyiben a munkáját megfelelően végzi,- ezt észreveszi és jelzi, hogy ha a hibát nem korrigálják, akkor az problémát fog okozni.

2.) Ha egy burkolatkiosztási terv alapján készül egy burkolat, és a burkoló a kiosztást a tervektől eltérően rajzolja fel, vagy az első sorokat nem a terv szerint kezdi el rakni, és a műszaki ellenőr észreveszi, hogy pl. a rossz kiosztás miatt nem lesz elég burkolólap, vagy nem fog illeszkedni a beépített berendezési tárgyakhoz, ezt jelzi az építtetőnek.

3.) Ha egy utólagos szigetelésnél, vagy egy teraszfelújításnál a műszaki ellenőr észreveszi, hogy a beépítésre kerülő anyagok nem megfelelő rétegrendben, hibás szerkezeti kialakítással, vagy éppen nem az alkalmazástechnikai előírások szerint kerülnek beépítésre, akkor, ha van műszaki ellenőr, és ezt észreveszi, akkor jelzi a megbízójának.

Mi a különbség a fenti három példában? Az, hogy az első két esetben az építési munkák a tulajdonos által megismert és jóváhagyott TERVEK ALAPJÁN készülnek, míg a harmadik esetben -ha van is írásba foglalt és elfogadott ajánlat és a jótállást is szabályozó szerződés,- legfeljebb az elvégzendő munkafolyamatok vannak rögzítve.

Mi történik tehát, amikor a műszaki ellenőr jelzi a problémát? Az első két esetben a kivitelezőnek javítania kell, amit elrontott, ha valami oknál fogva ez már nem lehetséges, akkor ennek egyéb következményeit viselnie. (Pl. bontás többletköltsége, kapcsolódó szerkezetek utólagos illesztése, határidő módosulásának szerződésben rögzített vonzatai stb.)

A harmadik esetben azonban nincsenek tervek, nincs viszonyítási alapja az építtetőnek. Kihez fordulhatna máshoz, mint a műszaki ellenőrhöz, és a kivitelezőhöz. Míg azonban a tervek nem vitatkoznak, a kivitelező meg akarja védeni a munkáját. Ez lehet jogos és szakszerű is, mert nem zárható ki, hogy az alkamazott technológiának olyan vonatkozásait, tapasztalatait is ismeri, amit a műszaki ellenőr nem. (Nem szerencsés szituáció, de előfordulhat.) Mi ennek a következménye?

a) A műszaki ellenőr elkezd tervezni, és annak a kivitelezését ellenőrzi, amit tervezett. Ez a nem betervezett munka késlelteti a munkát, és sok esetben az építtető a tervezést ki sem akarja fizetni, mert úgy gondolja, hogy ez is a műszaki ellenőri munka része. Ha a műszaki ellenőr ebbe belemegy, és igazát az építtető is elfogadja, akkor változik a tervezett munka tartalma (és ára is), ami vitás helyzethez vezet az építtető és a kivitelező között, mivel borul az eredeti megállapodás és határidő, továbbá a kivitelezőt "rákényszeríti" egy olyan technológiára, amit nem ismer. Ha a műszaki ellenőr hibázik valamiben, kontroll hiányában elkészül a szerkezet és meghibásodás esetén felelőssé válik.

b)  A műszaki ellenőr belemegy abba, hogy a kivitelező elérje az építtetőnél, hogy úgy csinálja a munkát (az ajánlatban foglaltak alapján), ahogy azt ő jónak látja, mondván, hogy "tudja mit csinál, és különben is, a garanciális felelősség az övé". Ez esetben a műszaki ellenőr olyan munkafolyamat ellenőrzésébe és elfogadásába kényszerül, amivel nem ért egyet. Ezáltal hitelét veszti, emiatt meg is szakadhat a megbízása. De azzal, hogy a műszaki ellenőr kilép az építési, felújítási folyamatból, nagyobb lesz annak a kockázata, hogy ha a kivitelező valamit hibázik, az nem derül ki, vagy csak későn. Ez is az eredeti megállapodás körülményeinek megváltozásához vezet, és itt is vitás helyzet áll elő.

Vannak olyan kivitelezési munkák, amiknek kivitelezésének az érvényes jogszabályok alapján nem feltétele, hogy legyen épíési engedély, vagy legyenek tervek. Emiatt jogszerűen is vannak olyan kivitelezések, amik tervek nélkül készülnek.

Kérdésem, hogy a fentiek alapján szabad-e egy látszólag akár kicsinek tűnő munkának is úgy nekifogni, hogy a munkák megkezdése előtt ne legyenek rögzítve a rétegrendek, és ne legyenek meghatározva a csomópontok, szerkezeti kialakítások, a méretekkel, mennyiségekkel és az alkalmazandó anyagok típusával együtt?

(Amiket itt, az előző bekezdésben felsoroltam, azok a tervezési munka eredményeként létrejövő TERVEK részét képezik... :-)

Itt folytatom az előző bejegyzést:

1.) Mi is történt a szerkezetben?

Hiába volt vasalva az aljzatbeton, a burkolat nem vette tudomásul, hogy neki sem szabad a hőmozgás következtében mozognia. Így a burkolólapok hőmozgása következtében hajszálrepedések alakultak ki a fugaanyag és a burkolólapok illeszkedése mentén. Lehet, hogy ehhez hozzájárult a fugaanyag gyenge minősége, nem megfelelő rugalmassága is. (Mindenesetre a felbontásnál a flexkorong úgy vitte, mint a vajat...).

A hajszálrepedéseken bejutott a víz a burkolat alá, az aljzatbetonra, itt télen megfagyott, és mivel fagyáskor a jég térfogata a víz térfogatáshoz képest nő (a kristályos szerkezet miatt), a burkolatott felemelte, ezért kopognak és mozognak a lapok több helyen. De mivel a víz továbbment nekem is tovább kell menni: Mivel a burkolat alatt nem volt kenhető szigetelés, a víz bejutott a betonba, és ott is megfagyott. Az aljzatbeton ezeken a részeken elvesztette szilárdságűt, porhanyóssá vált.

A víz így lassan eljutott a beton alatt lévő fóliáig. Tapintással nem lehetett megállapítani, hogy ez magától felbomló mezőgazdasági fólia volt, vagy sem, de olyan vékony volt, hogy valószínűleg több helyen megsérülhetett, amikor a betont ráöntötték. De ha nem is sérült volna, az átlapolásoknál át tud jutni rajta a víz. Át is jutott. Ezért volt tiszta víz a polisztirolhab, amit feltártunk. Mivel ez nem fagyálló anyag volt, nyilvánvaló, hogy télen a fagy ebben a rétegben is dolgozott, de ennek hatása szemrevételezéssel nem volt egyértelműen megállapíható. A polisztirolhab nagyon puha és porhanyós volt, de ez az eredetileg beépített anyag gyenge minőségéből is adódhat.

Mivel a tetőt nem akartuk teljesen felbontani (és az új rétegrend meghatározásához ez nem is volt szükséges), nem tudjuk, hogy a polisztirolhab alatt futó bitumenes szigetelés meddig tart, de az biztos, hogy a tető konzolos részén már nem volt nyoma sem. Itt a burkolat alatt egyből a vasbetonlemezt találtuk, ami ugyancsak nedves volt. A víz a tető alatti határolófal vonala mentén ott jutott be a mennyezet széléhez, ahol a rétegrendben elhelyezett bitumenes lemez véget ért. Mivel semmilyen lefolyási lehetőséget nem alakítottak ki, itt talált magának utat, lefelé, a lakószobába...

2.) Mi történt a kivitelezővel?

Jelenleg csődvédelem alatt áll, így nem nagyon lehet elérni, hogy garanciális kötelezettségének eleget tegyen... Amikor telefonon elérhetők, a munkatársak telefonon segítenek, próbálnak visszaemlékezni, hogy mit és hogyan építettek be, de a terasz garanciális javításában nem kívánnak részt venni.

Feltártuk a legutóbbi bejegyzésben megemlegetett teraszt. Bár nem volt nagy meglepetés, hogy nem azt a rétegrendet találtuk, ami a terveken volt, az viszont már igen, hogy a felújítás előtt is meglévő, és megmaradó födémnek a vastagsága nagyon nem egyezett azzal, ami az építési engedélyezési terven fel volt tüntetve: 16,5 cm helyett 35 cm-t mértünk, ez elég durva eltérés. De ezzel sem tudtunk sokat foglalkozni, mert a szerkezetben pihenő víz láttán megállt a véső, csend lett, elállt minden lélegzet... Még a só is látható volt, ahogy a csendesen párolgó víz otthagyta. Csoda, hogy csak annyi beázás látható belül, amennyi van.

A rétegrend, amit a lakószoba fölött találtunk, felülről lefelé a következő volt:

• 1 cm kerámialap
• 7 cm betonaljzat (nedves)
• 1 rtg. polietilén fólia (szakadt)
• 7 cm polisztirolhab (erősen nedves)
• bitumenes szigetelés (ezt már nem bontottuk meg)
• 35 cm meglévő födém (ezt a belső lépcsőnél mérhető vastagságból számítottuk ki)

A terasz konzolos részén, ami az egy szinttel lentebbi terasz fölé nyúlik ki a kerámialap alatt egyből a vasbetonlemezt találtuk meg. Szigetelés sehol.

A folytatásban elmondom, hogy mi játszódik le egy ilyen szerkezetben, de egyelőre hagyok egy kis gondolkodási időt...

(A cím szójátéka megszólítás és megállapítás is egyben. A sejtelmes címet mindjárt megmagyarázom, de a szójáték kedvéért maradok a levélformánál.)

Drága Tervező!

A minap találtam az alábbi rétegrendet egy 2005-ös építési engedélyezési terv rétegrendi leírásánál. A tervet Te írtad alá, és egy épület tulajdonosa mutatta meg, akinek a beázott teraszát vizsgáltam.

A rétegrend így néz ki (felülről lefelé):

• 3,5 cm kőlap ragasztva
• 4 cm lépésálló hőszigetelés
• 1 cm vízszigetelés védőfóliával
• 16,5 cm VB-födém méretezett
• 1 cm belső vakolat

Nem tudom, miért lett ilyen vékony a rétegrend, de az biztos, hogy a hőszigetelés vastagsága nem felel meg sem a tervezés idején érvényes szabvány előírásainak, sem pedig az akkor már előkészítés alatt álló rendelet követelményeinek, amik a szakmai cikkekből már ismertek voltak. Mivel átalakításról szólt a terv, úgy tűnik, hogy nem volt elég hely, és ha az akkori előírásokat tartalmazó szabványnak megfelelő vastagságú hőszigetelés lett volna tervezve, fel kellett volna lépni a szobából a teraszra. Az épület adottságaiból származó kompromisszumot azonban nem lett volna szabad a hőszigetelés vastagságának a rovására megkötni.

De vannak más problémám is:

• Miért nincs pontosabban meghatározva a vízszigetelés? Legalább meg lenne határozva az anyag típusa és oda lenne írva, hogy csapadékvíz elleni szigetelés. 
• Miért nincs pontosabban meghatározva a hőszigetelés? Hőszigetelés több fajta van, de nem mind víz- és fagyálló... és nem ismerek olyat, amire járófelület kőburkolata közvetlenül ragasztható lenne (úgy, hogy az tartós is legyen).

Vagy a kivitelezőnek kellett volna megtervezni a rétegrendet? Hogy mit mivel és hova ragaszt? A kivitelezőnek kellett volna azon gondolkodnia, hogy ragasztható-e kőlap közvetlenül a lépésálló hőszigetelésre? A kivitelezőnek kellett volna átgondolni, hogy ha a burkolat a hőmozgás miatt megrepedezik, és a víz bejut a "lépésálló hőszigetelésbe", akkor hogyan fog eljutni a szigetelés síkján a vízelvezetésig?

Drága Tervező Kolléga!

A rétegrendeket a tervezőnek kell megtervezni, és vállalni érte a felelősséget. A tervnek lényege, hogy olyan megoldást adjon, ami szakszerűen, a szabályokat betartva megvalósítható. Ha kompromisszumokat kell kötni, akkor azt le kell egyeztetni az építtetővel. El kell fogadja, hogy ha másképp nem oldható meg a rétegrend kialakítása, akkor fell kell lépnie a teraszajtóhoz. El kell fogadja, hogy a hőszigetelést méretezni kell, hő- és páratechnikailag ellenőrizni, és el kell fogadja ennek a költségeit is. Az előírásoknak megfelelő kialakítás miatt el kell fogadni, hogy nem minden fog az előzetes elképzelések szerint alakulni. De az előírások betartása kötelező. (Itt firtathatnám a hatóság felelősségét, hiszen ilyen vékony hőszigetelésről ellenőrző számítás nélkül is látható, hogy nem felel meg az előírásoknak, de ez egy külön tanulmányt igényelne.)

Drága Rétegrend!

Hibáztatható vagy, mert kopog rajtad a burkolat, mert berepedeztél a fugák mentén és beázol. Nem tudom pontosan, hogy hogyan nézel ki, de a felbontás után látható is leszel. Drága vagy, mert nagy mennyiségű hő távozik Rajtad keresztül, és ez sokba kerül a tulajdonosnak. Drága vagy, mert fel kell bontani Téged, és újra kell készíteni a terasztetőt. A hőszigetelést, a vízszigetelést, a burkolatot, dilatációkkal együtt. Ez is sokba fog kerülni.

Elnézést a provokatív stílusért. Jó lett volna, ha ennek a levélnek nem kellett volna megíródnia.

A felbontás után többet fogok tudni.

Üdvözlettel:

Egy másik Tervező

Bár nem minden építési munkára sikerül (sajnos) szerződést tető alá hozni, van, amikor muszály. Ilyenek például az önkormányzati vagy energiatakarékossági, felújíási pályázatok, amik esetében az elnyert pénz kifizetésének a feltétele a pályázatra beadott árajánlat alapján megkötött vállalkozási szerződés, és a műszaki ellenőr által igazolt teljesítés. Tehát szükség van műszaki ellenőrre és kell, hogy legyen vállalkozói szerződés, mert szükség van a pályázaton elnyert pénzre.

Az eddigi tapasztalatom szerint a pályázatok jó részének eredményét nyár elején hirdetik ki és mindenki szeretné, ha időben elkészülnének a munkák. Nyáron biztosabb, hogy jó idő van, könnyebben megoldható, hogy akit érint az építkezés, az otthon legyen, a gyerekek, meg akit zavar az építkezés, azok meg ne legyenek otthon. A kivitelező viszont mivel ebben az időszakban sok munkája van, minél előbb tudni szeretné, hogy mikor vonulhat fel. Tehát kell a szerződés, az idő miatt is.

Aztán mikor meghatározták, hogy mikor vonul fel a kivitelező, szólnak a műszaki ellenőrnek, hogy kezdődik a munka. Így volt ez legutóbb velem is. Kérdezem: Mikor nézhetnénk át a szerződést, hogy rendben van-e? Már aláírtuk. - jön a válasz. Mit? - kérdem én... Hát egy olyan szerződést, amiben nincs kötbér, nincs garanciális visszatartás, nincsenek minőségi követelmények és nincsenek szabályozva részletesen a felek jogai és kötelességei.

Az eredmény: Ha a vállalkozó késik az átadással, vagy hibásan teljesít, vagy ha kárt okoz nem szakcionálható, legfeljebb azzal, hogy a műszaki ellenőr nem veszi át a munkát, de ez az eszköz nem alkalmazható minden vitás helyzetben, csak akkor, ha valóban van alapja. Tanultam valamit: Ha a jövőben megkeresnek, hogy vállalok-e műszaki ellenőrzést, az első dolgom az lesz, hogy elmondom: NE KÖSSENEK ÚGY SZERZŐDÉST, HOGY EGY MŰSZAKI ELLENŐR, VAGY EGY JOGÁSZ NEM NÉZTE MEG!