építésznotesz

Hallom a kiáltást odalentről, de a felső vasalást is csak részben látom, az alsóból meg semmi sem látszik a hó alatt...
Télen nehezebbek a körülmények az építkezésen, jobban oda kell figyelni mindenre. Ez esetben is jó lett volna, ha a kész vasalást letakarták volna egy fóliával, vagy a födémnyílást egy vastag, megfelelő teherbírású OSB lappal, a munka- és balesetvédelmi előírások szerint rögzítve, kialakítva, és jelezve, hogy ez nem járható, nem teherhordó felület. Ez utóbbi megoldás természetesen költségesebb, mivel anyagigénye van, és több munkát igényel. De többletmunkát jelent a hó eltakarítása is, ami szükséges, ha nem akarják megvárni a vasalás átvételével az olvadást...

Mindenesetre építés közben is célszerű az épület már megépült részét óvni a csapadéktól és a fagytól. A fagy ugyanis károsíthatja a már megépült, de még nedves szerkezeteket, az épületbe kerülő víz pedig beszívódik a szerkezetekbe, és ott tárolódik. Ha nagy mennyiségről van szó és az épületet gyorsan építik, és hamar beköltöznek, akkor a szerkezetekből távozó nedvesség, pára megkeserítheti a lakók életét... De erről majd a következő bejegyzésben...

Ha már leesett a hó, akkor érdemes megfigyelni, mit mutat meg nekünk az épület titkaiból.

Télen, hóesés után sok minden láthatóvá lesz, olyan dolgok is, amiket egyébként csak hőkamerával láthatnánk meg.

A képen látható lábazat nincs hőszigetelve, és valószínűleg a padló aljzata alatt sincs hőszigetelés. Belül jó meleg van, ami a lábazat mentén kiszökve szépen felmelegíti az épület körüli járdát, ahol a hó hamar elolvad. Nem kevés hő juthat ki az épületből a lábazat mentén kialakult hőhídon keresztül, mert még az olvadékvíz is gyorsan felszárad. Ez is jól látható a képen.

Bár a hólapátolás megtakarítható, ha elég hőt engedünk ki a lábazatnál :-) érdemes elgondolkodni azon, hogy ez megéri-e. Nem jobb-e kevesebbet fizetni a gázért, és mozogni egy kicsit a szabadban a hólapáttal...

A karácsonyhoz -lagalábbis az északi féltekén, - hozzátartozik a téli hangulat, a hóesés, a talpunk alatt csikorgó hó, a havas háztetők, jégcsapok. Az épületek előtti havas, jeges járdák takarítása az épület kezelőjének, tulajdonosának a feladata. A médiában egyre gyakrabban hangzik el, hogy a takarítás hiánya miatt bekövetkező balesetekért az adott épület kezelője (üzemeltetője, tulajdonosa) is felelős. Ugyanakkor sokan elfelejtkeznek a tetőről, pedig a tetőről lecsúszó hó, vagy a lezuhanó jégcsap által okozott balesetért, kárért, sérülésért ugyancsak az épület kezelője tehető felelőssé. Az OTÉK, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló  253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet is előírja, hogy a 25-75° közötti tetőt hófogósorral kell ellátni, ha az eresz élvonala közlekedésre szolgáló területtel határos. Bár a rendelet nem számol azzal, hogy üvegtető esetén ennél kisebb lejtés esetén is le tud csúszni a hó, a tervezőnek gondolnia kell erre is, de ha nem gondolt, akkor az üzemeltető feladata gondoskodni arról, hogy a lecsúszó hó ne okozhasson balesetet.

A mellékelt képek egy bevásárlóközpont kirakatsorát mutatják. Az első képen jól látható, hogy a hópaplan pont annyit csúszott el a homlokzattól, amennyit lelóg. Talán a tervező sem gondolt arra, hogy a kirakatok üvege előtt felmelegedő levegő, vagy a bejáratokon át kiáramló meleg felszáll, megreked az üvegtető alatt, és éppenhogy fagypont alatti léghőmérséklet esetén, ez a néhány Celsius fokos hőmérséklet-különbség elég ahhoz, hogy az üvegtetőn megülő hó alja megolvadjon, és az így keletkező vízfilmen a hópaplan csüszni kezdjen lefelé. A tervezőtől - gondolom,- egy elegáns, hangulatos előtetőt kértek. A tervező feladata, hogy az általa tervezett épület kialakítása, stílusa, hangulata megfeleljen az épület funkciójának. Az üvegből készült előtető elegáns, eresz nélkül olcsóbb is, télen pedig biztosítja a karácsonyi hangulatot... A tervező teljesített feladatát, és betartotta az előírásokat is. Kérdés, hogy felelős-e azárt, ha valaki megsérül a lezuhanó hótól. Vagy csak az üzemeltetőt terheli felelősség?