HTML

építésznotesz

Minden, amivel az építész a munkája során találkozik, és amit műszaki ellenőri szemmel meglát. Jó megoldások és hibák, hasznos és tanúságos dolgok. Amiből valaki már tanult, amiből mások is tanulhatnak. Meg egy kis humor, talán.

Honlapajánló

Blogajánló

Friss topikok

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Címkék

ablak (4) ablaktok (1) agyag (1) ajtó (1) árajánlat (1) átalakítás (1) attikafal (1) baleset (1) beázás (1) befektetés (1) belsőépítész (1) belsőépítészet (1) betonacél (1) betonvas (1) csapadékvíz (1) design (1) díjmentes (1) díszítés (1) doboz (1) drága (3) dryvit (1) elegáns (1) előtető (2) energiaital (1) építés (1) építész (3) építészet (1) eresz (1) ereszcsatorna (2) erkély (1) eső (3) esővíz (1) felelős (1) felújítás (2) fémlemez (1) festék (1) fólia (1) fordítva (1) geotechnika (1) hangulat (1) harmatpont (2) (3) hőhíd (2) hőkamera (1) homlokzatfelújítás (1) hőmozgás (1) hőszigetelés (4) hőszigetelő üveg (1) jég (1) kiscelli (1) kivitelezés (2) kivitelező (6) kiviteli terv (1) költségvetés (1) kontaktkorrózió (1) konzol (1) közös képviselő (1) küszöb (1) lábazat (2) lakók (1) lámpa (1) lapostető (2) légzárás (1) lépcső (1) lépcsőház (1) marketing (1) megoldás (1) moha (1) műszaki ellenőr (8) művezetés (1) nedvesség (5) nedves fal (1) nyílászáró (1) olvadás (1) oték (2) padlásfödém (1) padlóösszefolyó (1) palafedés (1) pályázat (1) pára (3) páralecsapódás (1) penész (4) piac (1) pur hab (1) rétegrend (3) rovar (1) (3) süllyedés (1) szaktanácsadó (1) szerződés (3) szigetelés (2) szivárgó (1) takarítás (1) talajmechanika (1) tanácsadás (2) tél (3) terasz (1) terasztető (3) tervezés (3) tervező (7) tömítés (3) utólagos (2) üveg (1) üzemeltető (1) üzlet (1) vakolat (1) vállalkozó (2) vasbeton (1) versenyeztetés (1) virágoskert (1) vízfolyás (1) vízszigetelés (4) Címkefelhő

Felújítás tervek nélkül, műszaki ellenőrzés tervek nélkül?

2010.09.25. 21:17 ArchiCheck

Gondolataim felvezetéseként három szituációt mutatok be:

1.) Ha a kivitelezéskor valami nem a tervek szerint kezd épülni, például az alaptestek kitűzése során elmérnek egy méretet, akkor a műszaki ellenőr -amennyiben a munkáját megfelelően végzi,- ezt észreveszi és jelzi, hogy ha a hibát nem korrigálják, akkor az problémát fog okozni.

2.) Ha egy burkolatkiosztási terv alapján készül egy burkolat, és a burkoló a kiosztást a tervektől eltérően rajzolja fel, vagy az első sorokat nem a terv szerint kezdi el rakni, és a műszaki ellenőr észreveszi, hogy pl. a rossz kiosztás miatt nem lesz elég burkolólap, vagy nem fog illeszkedni a beépített berendezési tárgyakhoz, ezt jelzi az építtetőnek.

3.) Ha egy utólagos szigetelésnél, vagy egy teraszfelújításnál a műszaki ellenőr észreveszi, hogy a beépítésre kerülő anyagok nem megfelelő rétegrendben, hibás szerkezeti kialakítással, vagy éppen nem az alkalmazástechnikai előírások szerint kerülnek beépítésre, akkor, ha van műszaki ellenőr, és ezt észreveszi, akkor jelzi a megbízójának.

Mi a különbség a fenti három példában? Az, hogy az első két esetben az építési munkák a tulajdonos által megismert és jóváhagyott TERVEK ALAPJÁN készülnek, míg a harmadik esetben -ha van is írásba foglalt és elfogadott ajánlat és a jótállást is szabályozó szerződés,- legfeljebb az elvégzendő munkafolyamatok vannak rögzítve.

Mi történik tehát, amikor a műszaki ellenőr jelzi a problémát? Az első két esetben a kivitelezőnek javítania kell, amit elrontott, ha valami oknál fogva ez már nem lehetséges, akkor ennek egyéb következményeit viselnie. (Pl. bontás többletköltsége, kapcsolódó szerkezetek utólagos illesztése, határidő módosulásának szerződésben rögzített vonzatai stb.)

A harmadik esetben azonban nincsenek tervek, nincs viszonyítási alapja az építtetőnek. Kihez fordulhatna máshoz, mint a műszaki ellenőrhöz, és a kivitelezőhöz. Míg azonban a tervek nem vitatkoznak, a kivitelező meg akarja védeni a munkáját. Ez lehet jogos és szakszerű is, mert nem zárható ki, hogy az alkamazott technológiának olyan vonatkozásait, tapasztalatait is ismeri, amit a műszaki ellenőr nem. (Nem szerencsés szituáció, de előfordulhat.) Mi ennek a következménye?

a) A műszaki ellenőr elkezd tervezni, és annak a kivitelezését ellenőrzi, amit tervezett. Ez a nem betervezett munka késlelteti a munkát, és sok esetben az építtető a tervezést ki sem akarja fizetni, mert úgy gondolja, hogy ez is a műszaki ellenőri munka része. Ha a műszaki ellenőr ebbe belemegy, és igazát az építtető is elfogadja, akkor változik a tervezett munka tartalma (és ára is), ami vitás helyzethez vezet az építtető és a kivitelező között, mivel borul az eredeti megállapodás és határidő, továbbá a kivitelezőt "rákényszeríti" egy olyan technológiára, amit nem ismer. Ha a műszaki ellenőr hibázik valamiben, kontroll hiányában elkészül a szerkezet és meghibásodás esetén felelőssé válik.

b)  A műszaki ellenőr belemegy abba, hogy a kivitelező elérje az építtetőnél, hogy úgy csinálja a munkát (az ajánlatban foglaltak alapján), ahogy azt ő jónak látja, mondván, hogy "tudja mit csinál, és különben is, a garanciális felelősség az övé". Ez esetben a műszaki ellenőr olyan munkafolyamat ellenőrzésébe és elfogadásába kényszerül, amivel nem ért egyet. Ezáltal hitelét veszti, emiatt meg is szakadhat a megbízása. De azzal, hogy a műszaki ellenőr kilép az építési, felújítási folyamatból, nagyobb lesz annak a kockázata, hogy ha a kivitelező valamit hibázik, az nem derül ki, vagy csak későn. Ez is az eredeti megállapodás körülményeinek megváltozásához vezet, és itt is vitás helyzet áll elő.

Vannak olyan kivitelezési munkák, amiknek kivitelezésének az érvényes jogszabályok alapján nem feltétele, hogy legyen épíési engedély, vagy legyenek tervek. Emiatt jogszerűen is vannak olyan kivitelezések, amik tervek nélkül készülnek.

Kérdésem, hogy a fentiek alapján szabad-e egy látszólag akár kicsinek tűnő munkának is úgy nekifogni, hogy a munkák megkezdése előtt ne legyenek rögzítve a rétegrendek, és ne legyenek meghatározva a csomópontok, szerkezeti kialakítások, a méretekkel, mennyiségekkel és az alkalmazandó anyagok típusával együtt?

(Amiket itt, az előző bekezdésben felsoroltam, azok a tervezési munka eredményeként létrejövő TERVEK részét képezik... :-)

1 komment

Címkék: szerződés felújítás tervezés építés kivitelezés műszaki ellenőr kivitelező

Szerződést, de azonnal!

2010.07.25. 20:53 ArchiCheck

Bár nem minden építési munkára sikerül (sajnos) szerződést tető alá hozni, van, amikor muszály. Ilyenek például az önkormányzati vagy energiatakarékossági, felújíási pályázatok, amik esetében az elnyert pénz kifizetésének a feltétele a pályázatra beadott árajánlat alapján megkötött vállalkozási szerződés, és a műszaki ellenőr által igazolt teljesítés. Tehát szükség van műszaki ellenőrre és kell, hogy legyen vállalkozói szerződés, mert szükség van a pályázaton elnyert pénzre.

Az eddigi tapasztalatom szerint a pályázatok jó részének eredményét nyár elején hirdetik ki és mindenki szeretné, ha időben elkészülnének a munkák. Nyáron biztosabb, hogy jó idő van, könnyebben megoldható, hogy akit érint az építkezés, az otthon legyen, a gyerekek, meg akit zavar az építkezés, azok meg ne legyenek otthon. A kivitelező viszont mivel ebben az időszakban sok munkája van, minél előbb tudni szeretné, hogy mikor vonulhat fel. Tehát kell a szerződés, az idő miatt is.

Aztán mikor meghatározták, hogy mikor vonul fel a kivitelező, szólnak a műszaki ellenőrnek, hogy kezdődik a munka. Így volt ez legutóbb velem is. Kérdezem: Mikor nézhetnénk át a szerződést, hogy rendben van-e? Már aláírtuk. - jön a válasz. Mit? - kérdem én... Hát egy olyan szerződést, amiben nincs kötbér, nincs garanciális visszatartás, nincsenek minőségi követelmények és nincsenek szabályozva részletesen a felek jogai és kötelességei.

Az eredmény: Ha a vállalkozó késik az átadással, vagy hibásan teljesít, vagy ha kárt okoz nem szakcionálható, legfeljebb azzal, hogy a műszaki ellenőr nem veszi át a munkát, de ez az eszköz nem alkalmazható minden vitás helyzetben, csak akkor, ha valóban van alapja. Tanultam valamit: Ha a jövőben megkeresnek, hogy vállalok-e műszaki ellenőrzést, az első dolgom az lesz, hogy elmondom: NE KÖSSENEK ÚGY SZERZŐDÉST, HOGY EGY MŰSZAKI ELLENŐR, VAGY EGY JOGÁSZ NEM NÉZTE MEG!

2 komment

Címkék: pályázat szerződés vállalkozó műszaki ellenőr kivitelező

Csapda a vállalkozói szerződésben

2010.05.12. 08:45 ArchiCheck

Egy vállalkozói szerződés előzetes átnézésekor az alábbi pontot találtam:

"A Megrendelők a kivitelezés teljes időtartama alatt - igény szerint - díjtalan tervezői művezetést biztosítanak. A Vállalkozónak a tervezői művezetésre vonatkozó igényét öt munkanappal korábban kell jeleznie."

A díjtalan, díjmentes kifejezés az mindig jól hangzik, nem is kell gondolkodni rajta. De ha mégis elgondolkodunk a mondaton, akkor felmerül a kérdés, hogy ki fogja elvégezni a tervezői művezetést. Mert a Megrendelő, - ha csak nem ő a tervező is egyben - biztosan nem tudja ezt vállalni, nem is vállalhatja. Tehát szükség van a tervezőre, aki nyilván nem fog ingyen kijárni az építkezésre művezetni, tehát ki kell fizetni. Nyilván a "díjtalan" kifejezés a szerződésben arra vonatkozik, hogy az az építési vállalkozó számára nem kerül pénzbe.

Mi történik, ha a megrendelő aláírja ezt a szerződést, ezzel a mondattal? Ha a vállalkozónak, - aki egyébként a szerződés szerint a terveket átnézte, megismerte - bizonytalanság érzete támad, akárhányszor jelezheti, hogy tervezői művezetést kér. Ha úgy tartja kedve, akkor az építési naplóban előre jelezve minden napra kérhet tervezői művezetést, az építési időszakra. Nem valószínű, de a szerződés szerint joga van...

Miért rossz ez az építtetőnek?

  1. Ez a szerződéses kötelezettség csak akkor teljesíthető, ha az építtető, mint megrendelő a tervezővel is köt egy szerződést, mert különben nincs biztosítva, hogy a kivitelező kérése szerinti időpontban tudja biztosítani a művezetést. Kérdés, hogy vállalható-e egy ilyen kötelezettséggel járó szerződés a tervező részéről, és ha igen, akarja-e vállalni?
  2. A szerződésbe beépített "pénznyelő" akár a tervezés költségénél is nagyobb kiadást okozhat az építtetőnek. Elég, ha csak 15-20 alkalommal kell a tervezői művezetést biztosítania, és a tervező óradíjas művezetést vállal, és a művezetés jól elhúzódik... De nincs visszalépés, legfeljebb a szerződés módosítása, ami egyoldalúen nem tehető meg, vagy a felmondás (ami kötelmekkel jár) és újrakötés (ami a vállalkozón is múlik).
  3. Ha a mondat így marad, és a tervezővel nem köttetik megállapodás, a vállalkozó könnyen támaszthat olyan feltételeket, amit a megrendelő nem tud teljesíteni. Elég ehhez csak annyi, hogy valamelyik szerkezet kialakításához, az építés időtartamára napi művezetést kér. Nem biztos, hogy a tervező, egyéb elfoglaltságai miatt, ezt 5 nappal előre történő bejelentés esetén meg tudja oldani, hiszen lehetnek neki egyéb munkái, vállalt határidői. Így a megrendelő szerződés szegésbe kényszerül, ami hátrányos helyzetet teremt számára.

És ez a szerződésnek nem is sarkalatos pontja. Ha átfutja az ember, a szem elégedetten olvassa, hogy "díjtalan" és már ugrik is tovább. De a szerződés az szerződés, ami kötelezettségekkel jár. Mindig olvassuk el, mit írunk alá!

 

Szólj hozzá!

Címkék: szerződés kivitelezés vállalkozó tervező díjmentes művezetés

süti beállítások módosítása