HTML

építésznotesz

Minden, amivel az építész a munkája során találkozik, és amit műszaki ellenőri szemmel meglát. Jó megoldások és hibák, hasznos és tanúságos dolgok. Amiből valaki már tanult, amiből mások is tanulhatnak. Meg egy kis humor, talán.

Honlapajánló

Blogajánló

Friss topikok

Naptár

május 2010
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Címkék

ablak (4) ablaktok (1) agyag (1) ajtó (1) árajánlat (1) átalakítás (1) attikafal (1) baleset (1) beázás (1) befektetés (1) belsőépítész (1) belsőépítészet (1) betonacél (1) betonvas (1) csapadékvíz (1) design (1) díjmentes (1) díszítés (1) doboz (1) drága (3) dryvit (1) elegáns (1) előtető (2) energiaital (1) építés (1) építész (3) építészet (1) eresz (1) ereszcsatorna (2) erkély (1) eső (3) esővíz (1) felelős (1) felújítás (2) fémlemez (1) festék (1) fólia (1) fordítva (1) geotechnika (1) hangulat (1) harmatpont (2) (3) hőhíd (2) hőkamera (1) homlokzatfelújítás (1) hőmozgás (1) hőszigetelés (4) hőszigetelő üveg (1) jég (1) kiscelli (1) kivitelezés (2) kivitelező (6) kiviteli terv (1) költségvetés (1) kontaktkorrózió (1) konzol (1) közös képviselő (1) küszöb (1) lábazat (2) lakók (1) lámpa (1) lapostető (2) légzárás (1) lépcső (1) lépcsőház (1) marketing (1) megoldás (1) moha (1) műszaki ellenőr (8) művezetés (1) nedvesség (5) nedves fal (1) nyílászáró (1) olvadás (1) oték (2) padlásfödém (1) padlóösszefolyó (1) palafedés (1) pályázat (1) pára (3) páralecsapódás (1) penész (4) piac (1) pur hab (1) rétegrend (3) rovar (1) (3) süllyedés (1) szaktanácsadó (1) szerződés (3) szigetelés (2) szivárgó (1) takarítás (1) talajmechanika (1) tanácsadás (2) tél (3) terasz (1) terasztető (3) tervezés (3) tervező (7) tömítés (3) utólagos (2) üveg (1) üzemeltető (1) üzlet (1) vakolat (1) vállalkozó (2) vasbeton (1) versenyeztetés (1) virágoskert (1) vízfolyás (1) vízszigetelés (4) Címkefelhő

Csapda a vállalkozói szerződésben

2010.05.12. 08:45 ArchiCheck

Egy vállalkozói szerződés előzetes átnézésekor az alábbi pontot találtam:

"A Megrendelők a kivitelezés teljes időtartama alatt - igény szerint - díjtalan tervezői művezetést biztosítanak. A Vállalkozónak a tervezői művezetésre vonatkozó igényét öt munkanappal korábban kell jeleznie."

A díjtalan, díjmentes kifejezés az mindig jól hangzik, nem is kell gondolkodni rajta. De ha mégis elgondolkodunk a mondaton, akkor felmerül a kérdés, hogy ki fogja elvégezni a tervezői művezetést. Mert a Megrendelő, - ha csak nem ő a tervező is egyben - biztosan nem tudja ezt vállalni, nem is vállalhatja. Tehát szükség van a tervezőre, aki nyilván nem fog ingyen kijárni az építkezésre művezetni, tehát ki kell fizetni. Nyilván a "díjtalan" kifejezés a szerződésben arra vonatkozik, hogy az az építési vállalkozó számára nem kerül pénzbe.

Mi történik, ha a megrendelő aláírja ezt a szerződést, ezzel a mondattal? Ha a vállalkozónak, - aki egyébként a szerződés szerint a terveket átnézte, megismerte - bizonytalanság érzete támad, akárhányszor jelezheti, hogy tervezői művezetést kér. Ha úgy tartja kedve, akkor az építési naplóban előre jelezve minden napra kérhet tervezői művezetést, az építési időszakra. Nem valószínű, de a szerződés szerint joga van...

Miért rossz ez az építtetőnek?

  1. Ez a szerződéses kötelezettség csak akkor teljesíthető, ha az építtető, mint megrendelő a tervezővel is köt egy szerződést, mert különben nincs biztosítva, hogy a kivitelező kérése szerinti időpontban tudja biztosítani a művezetést. Kérdés, hogy vállalható-e egy ilyen kötelezettséggel járó szerződés a tervező részéről, és ha igen, akarja-e vállalni?
  2. A szerződésbe beépített "pénznyelő" akár a tervezés költségénél is nagyobb kiadást okozhat az építtetőnek. Elég, ha csak 15-20 alkalommal kell a tervezői művezetést biztosítania, és a tervező óradíjas művezetést vállal, és a művezetés jól elhúzódik... De nincs visszalépés, legfeljebb a szerződés módosítása, ami egyoldalúen nem tehető meg, vagy a felmondás (ami kötelmekkel jár) és újrakötés (ami a vállalkozón is múlik).
  3. Ha a mondat így marad, és a tervezővel nem köttetik megállapodás, a vállalkozó könnyen támaszthat olyan feltételeket, amit a megrendelő nem tud teljesíteni. Elég ehhez csak annyi, hogy valamelyik szerkezet kialakításához, az építés időtartamára napi művezetést kér. Nem biztos, hogy a tervező, egyéb elfoglaltságai miatt, ezt 5 nappal előre történő bejelentés esetén meg tudja oldani, hiszen lehetnek neki egyéb munkái, vállalt határidői. Így a megrendelő szerződés szegésbe kényszerül, ami hátrányos helyzetet teremt számára.

És ez a szerződésnek nem is sarkalatos pontja. Ha átfutja az ember, a szem elégedetten olvassa, hogy "díjtalan" és már ugrik is tovább. De a szerződés az szerződés, ami kötelezettségekkel jár. Mindig olvassuk el, mit írunk alá!

 

Szólj hozzá!

Címkék: szerződés kivitelezés vállalkozó tervező díjmentes művezetés

Letépte a ház homlokzatburkolatát…

2010.05.05. 22:57 ArchiCheck

Elsőre süllyedésből fakadó kárnak tűnt, ahogy az épület lábazati téglaburkolata a fugák mentén szétnyílt, majd a szegélyét képező bádoglemezzel együtt a fölötte lévő homlokzati vakolatot meggyűrte. Gyanús csak az volt, hogy az épület belső oldalán nem jelentkeztek
repedések. A figyelem az épület melletti járdása terelődött, amiről kiderült, hogy a téglaburkolat részben rátámaszkodott. Lehet, hogy a fagy emelgette meg telente a ház kérgét? A cáfolat egy esős nyáron következett be, amikor is a korábbi hézagok a duplájára tágultak, az egyik ablak beszorult, lehetetlenné vált a nyitása, majd egy másikban
megrepedt az üveg.

Fele sem tréfa, ehhez szakértő kell! Megjelent hát a ház építész tervezője, statikusa, majd következő alkalommal egy építésügyi- és egy geotechnikai (közismertebb néven talajmechanikus) szakértő. Az addigra kiásott kutatóárokból jól láthatóvá vált, hogy a drénrendszer szakszerűen készült én működik is, a szivárgó fölött tervszerű korrektséggel, geotextiliával védetten, homokos kaviccsal töltötték fel a munkagödör pereme és a taljnedvesség elleni szigeteléssel ellátott fal közötti réteget.

Fény derült viszont egy elemi erőket mozgósítani képes jelenségre, amit egy közönséges anyag – a mifelénk egyszerűen „kiscelli”-nek becézett – duzzadó agyag okozott. Ugyanis az épület melletti lépcsőként is funkcionáló járda csak részben támaszkodott a feltöltésre, a pereme a termett talajon, ezen a bizonyos agyagon támaszkodott, amire az jellemző, hogy ha nedvességet kap, a vízfelvétel miatt képes a térfogata olyan mértékben növekedni, hogy kitölti a rendelkezésre álló teret, sőt feszítő erejével teret követel magának. A mi esetünkben is ez történt. Az esős időszak alatt megduzzadt agyag a szigetelés védő falnak feszülve megemelte a ház homlokzatburkolatát. Sajnálatos módon nem csekély, és nehezen helyrehozható kárt okozva ezzel a burkolatban.

Hogyan előzhető meg, hogy ilyen előforduljon? Árulkodó nyomok lehetnek az amúgy sárgás, szemcsés anyagban sávosan megjelenő vöröses árnyalatú rétegződések, melyek a víz áramlása során az oldott sók, a vastartalom kiválása és lerakódása által kapták
színezetüket. Ezekre a szivárgó rétegekre egy alaptömb kiemelésekor felfigyelve érdemes a tervek felülvizsgálatát kérni, és a szivárgó rendszer szakszerűségére, méretezésére energiát fordítani!

Jóföldi Szabolcs

 

Szólj hozzá!

Címkék: agyag kiscelli lábazat talajmechanika süllyedés szivárgó geotechnika

süti beállítások módosítása