építésznotesz

Egy vállalkozói szerződés előzetes átnézésekor az alábbi pontot találtam:

"A Megrendelők a kivitelezés teljes időtartama alatt - igény szerint - díjtalan tervezői művezetést biztosítanak. A Vállalkozónak a tervezői művezetésre vonatkozó igényét öt munkanappal korábban kell jeleznie."

A díjtalan, díjmentes kifejezés az mindig jól hangzik, nem is kell gondolkodni rajta. De ha mégis elgondolkodunk a mondaton, akkor felmerül a kérdés, hogy ki fogja elvégezni a tervezői művezetést. Mert a Megrendelő, - ha csak nem ő a tervező is egyben - biztosan nem tudja ezt vállalni, nem is vállalhatja. Tehát szükség van a tervezőre, aki nyilván nem fog ingyen kijárni az építkezésre művezetni, tehát ki kell fizetni. Nyilván a "díjtalan" kifejezés a szerződésben arra vonatkozik, hogy az az építési vállalkozó számára nem kerül pénzbe.

Mi történik, ha a megrendelő aláírja ezt a szerződést, ezzel a mondattal? Ha a vállalkozónak, - aki egyébként a szerződés szerint a terveket átnézte, megismerte - bizonytalanság érzete támad, akárhányszor jelezheti, hogy tervezői művezetést kér. Ha úgy tartja kedve, akkor az építési naplóban előre jelezve minden napra kérhet tervezői művezetést, az építési időszakra. Nem valószínű, de a szerződés szerint joga van...

Miért rossz ez az építtetőnek?

1. Ez a szerződéses kötelezettség csak akkor teljesíthető, ha az építtető, mint megrendelő a tervezővel is köt egy szerződést, mert különben nincs biztosítva, hogy a kivitelező kérése szerinti időpontban tudja biztosítani a művezetést. Kérdés, hogy vállalható-e egy ilyen kötelezettséggel járó szerződés a tervező részéről, és ha igen, akarja-e vállalni?
2. A szerződésbe beépített "pénznyelő" akár a tervezés költségénél is nagyobb kiadást okozhat az építtetőnek. Elég, ha csak 15-20 alkalommal kell a tervezői művezetést biztosítania, és a tervező óradíjas művezetést vállal, és a művezetés jól elhúzódik... De nincs visszalépés, legfeljebb a szerződés módosítása, ami egyoldalúen nem tehető meg, vagy a felmondás (ami kötelmekkel jár) és újrakötés (ami a vállalkozón is múlik).
3. Ha a mondat így marad, és a tervezővel nem köttetik megállapodás, a vállalkozó könnyen támaszthat olyan feltételeket, amit a megrendelő nem tud teljesíteni. Elég ehhez csak annyi, hogy valamelyik szerkezet kialakításához, az építés időtartamára napi művezetést kér. Nem biztos, hogy a tervező, egyéb elfoglaltságai miatt, ezt 5 nappal előre történő bejelentés esetén meg tudja oldani, hiszen lehetnek neki egyéb munkái, vállalt határidői. Így a megrendelő szerződés szegésbe kényszerül, ami hátrányos helyzetet teremt számára.

És ez a szerződésnek nem is sarkalatos pontja. Ha átfutja az ember, a szem elégedetten olvassa, hogy "díjtalan" és már ugrik is tovább. De a szerződés az szerződés, ami kötelezettségekkel jár. Mindig olvassuk el, mit írunk alá!

Elsőre süllyedésből fakadó kárnak tűnt, ahogy az épület lábazati téglaburkolata a fugák mentén szétnyílt, majd a szegélyét képező bádoglemezzel együtt a fölötte lévő homlokzati vakolatot meggyűrte. Gyanús csak az volt, hogy az épület belső oldalán nem jelentkeztek
repedések. A figyelem az épület melletti járdása terelődött, amiről kiderült, hogy a téglaburkolat részben rátámaszkodott. Lehet, hogy a fagy emelgette meg telente a ház kérgét? A cáfolat egy esős nyáron következett be, amikor is a korábbi hézagok a duplájára tágultak, az egyik ablak beszorult, lehetetlenné vált a nyitása, majd egy másikban
megrepedt az üveg.

Fele sem tréfa, ehhez szakértő kell! Megjelent hát a ház építész tervezője, statikusa, majd következő alkalommal egy építésügyi- és egy geotechnikai (közismertebb néven talajmechanikus) szakértő. Az addigra kiásott kutatóárokból jól láthatóvá vált, hogy a drénrendszer szakszerűen készült én működik is, a szivárgó fölött tervszerű korrektséggel, geotextiliával védetten, homokos kaviccsal töltötték fel a munkagödör pereme és a taljnedvesség elleni szigeteléssel ellátott fal közötti réteget.

Fény derült viszont egy elemi erőket mozgósítani képes jelenségre, amit egy közönséges anyag – a mifelénk egyszerűen „kiscelli”-nek becézett – duzzadó agyag okozott. Ugyanis az épület melletti lépcsőként is funkcionáló járda csak részben támaszkodott a feltöltésre, a pereme a termett talajon, ezen a bizonyos agyagon támaszkodott, amire az jellemző, hogy ha nedvességet kap, a vízfelvétel miatt képes a térfogata olyan mértékben növekedni, hogy kitölti a rendelkezésre álló teret, sőt feszítő erejével teret követel magának. A mi esetünkben is ez történt. Az esős időszak alatt megduzzadt agyag a szigetelés védő falnak feszülve megemelte a ház homlokzatburkolatát. Sajnálatos módon nem csekély, és nehezen helyrehozható kárt okozva ezzel a burkolatban.

Hogyan előzhető meg, hogy ilyen előforduljon? Árulkodó nyomok lehetnek az amúgy sárgás, szemcsés anyagban sávosan megjelenő vöröses árnyalatú rétegződések, melyek a víz áramlása során az oldott sók, a vastartalom kiválása és lerakódása által kapták
színezetüket. Ezekre a szivárgó rétegekre egy alaptömb kiemelésekor felfigyelve érdemes a tervek felülvizsgálatát kérni, és a szivárgó rendszer szakszerűségére, méretezésére energiát fordítani!

Jóföldi Szabolcs