építésznotesz

Nem értem, hogy miért kerültek párakiszellőzők az attikalefedés tetejére:
A fémlemez alá be tudok nyúlni, és ahová a kezem befér, onnan a pára is ki tud jönni. De a párának nem okozhat gondot az sem, ha a bitumenes lemez rá van hajtva az attika tetejére, mivel a külső oldal felé minimális a távolság, nem lehet gond neki. Vagy azt gondolták, hogy a páranyomás miatt hullámos az attikalefedés? Erre gondolni sem merek. (A fémlemez azért lesz hullámos, mert úgy forrasztják össze, hogy nem hagynak lehetőséget a hőmozgás felvételére.) 
Maradjunk inkább annál a feltételezésnél, hogy egyszerűen csak szépet akartak: Egy kis díszítést az attikafalra. Mégis csak másképp néz ki onnan lentről...

Egy családi házat néztem meg, és ellenőrizni akartam, hogy a tetőtéri szobák feletti padlásfödém vízszintes hőszigetelése, -ami fölött már hideg padlástér volt,- a tervek szerinti vastagsággal készült-e el. Mielőtt lenyitottuk a tetőtérbe vezető létrát, a tulajdonos megkérdezte, hogy szerintem miért csöpög a víz a létra mellett, a mennyezetről...

Amikor felmásztam a létrán, ez a kép fogadott, ami a mellékelt fotón is látszik: A hőszigetelés felett elhelyezett deszkák el voltak vetemedve, és a színük is arra utalt, hogy át vannak nedvesedve. A deszkák között fehér gombásodás, a létra nyílása mellett nedvesedési foltok és vízfolyás nyoma volt látható. A létra takarólapja tömítés nélkül ült a keretre. Innen csöpögött a víz. De mitől?

Itt is ugyanaz játszódik le, mint amikor télen nagyot lehelünk a hideg levegőbe, vagy a jármű üvegére. Belülről jön a meleg levegő, és mivel semmi tömítés nincs a lenyíló lap és a keret között, szinte akadály nélkül kijut a hideg levegőre, ahol a meleg levegőből a pára lecsapódik a környező hideg felületekre, azaz a létra keretére. A lecsapódás ott volt a legerőteljesebb (a másik oldalon) ahol rés volt a keretszerkezetben, tehát ahol még szabadabban áramolhatott a levegő. Pont ott, ahol a csöpögés volt.

A legmegdöbbentőbb az elvetemedett, gombás deszkák látványa volt. Mivel a hőszigetelés alatt sehol sem volt párazáró fólia, az egész padlásfödémen ugyanaz a játszódott le, mint a feljáró létra körül, csak itt a nedvesség a hőszigetelés feletti, deszkázat alsó oldalára csapódott le. A nedvességtől a fa dagadni kezdett, de csak alul, mert csak itt kapott nedvességet, fölül száraz volt. A változatos hőmérsékleti és nedvességi viszonyok között a gomba is megtalálta a számára kedvező helyeket...

Mostanában, hogy hidegebbre fordult az idő, egyre több helyen látom, hogy a konyha, vagy a fürdőszoba ablakán, esetenként az ablak tokszerkezetén is gyöngyöző vízcseppek jelennek meg, amik összeolvadnak és lefolynak. Folyik a víz az üvegen és az ablak könyöklőjén is. De mi ennek az oka?

A nedves levegő egy gázkeverék, amiben a levegő összetevőin kívül vízgőz formájában megjelenik a nedvesség is. A meleg levegő több nedvességet tud pára(vízgőz) formájában felvenni, mint a hideg. A hideg és a meleg levegő találkozásakor, nagy hőmérséklet-különbség esetén, a magas páratartalmú meleg levegőből a pára kicsapódhat. Így jön létre az eső is. Ha a meleg levegőből a pára egy hideg felületre csapódik ki, azt páralecsapódásnak nevezzük. A páralecsapódás akkor indul meg, ha a párás levegő eléri az úgnevezett harmatponti hőmérsékletet. A levegő harmatponti hőmérséklete magasabb, ha a levegő melegebb, vagy ha a levegő páratartalma magasabb. Példaként: 

• 20 °C fokos, 50%-os páratartalmú levegő harmatponti  hőmérséklete 9,3 °C fok,
• 20 °C fokos, 65%-os páratartalmú levegő harmatponti hőmérséklete 13,2 °C fok,
• 22 °C fokos, 65%-os páratartalmú levegő harmatponti hőmérséklete 15,1 °C fok.

A konyhában, főzés idején, vagy a fürdőszobában zuhanyzáskor akár 24°C fokos is lehet a hőmérséklet, és a páratartalom is könnyen eléri a 65%-ot, néha mégennél magasabbat is. Ha az ablaktábla nem hőszigeteltüvegből készült, vagy az ablak nyitva van, vagy nem záródik rendesen, akkor az ablaküveg hőmérséklete könnyen eléri a harmatponti hőmérékletet és megindul a páralecsapódás. Ugyanígy, akkor is, ha az ablaktok és a fal között nincs megfelelő tömítés, vagy az ablakdeszka alatt szabadon jár a levegő, csak ilyenkor a páralecsapódás a szerkezetben indul meg. A szerkezetben történő páralecsapódás a szerkezet átnedvesedéséhez vezet, és mivel a nedves szerkezet hőszigetelő képessége rosszabb, a folyamat saját magát erősíti. Az ilyen, átnedvesedett szerkezetk könnyen bepenészesednek.

Nemrég egy fürdőszoba ablakdeszkáján láttam ilyen okból megjelenő penészt. Az ablaktok alatt, a tömítés hiánya miatt húzott be a hideg levegő, ezért az ablak elé függönyt raktak, hogy a hideg ne legyen annyira érezhető a fürdőszobában. A pára azonban átment aa függönyön, és a hideg levegővel való keveredés után megindult a páralecsapódás az ablaküveg alsó részén és az ablakdeszkán. A folydogáló víz nem tudott kisszáradni, mert a függöny miatt nem mozgott a levegő a függőny és az ablak között. A víz az illesztéseknél befolyva átitatta az ablakdeszkát, ami megduzzadt, ledobta magáról a festéket, majd elkezdett penészesedni.

Mit lehet tenni, hogy ne follyon az ablakon a víz?

• Biztosítani kell a pára, ill. a párás levegő megfelelő kiszellőztetését! Ehhez nem elég a páraelszívó, vagy a szellőző ventillátor, hiszen hiába működnek ezek, ha az elszívott levegő nem tud pótlódni valahonnan. Ahhoz, hogy ne keletkezzen "vákum", biztosítani kell a friss levegő bejutását is. Jó megoldás az ablakokra szerelhető, páratartalommal szabályozott légbevezető elemek alkalmazása is. Ezek a helyi szellőzést biztosítják, míg egy jól átgondolt, de egyszerű ventillátoros szellőzőrendszer az egész lakás levegőjét kellemesebbé teheti.
• Biztosítani kell, hogy a helyiséget határoló szerkezetek felületének hőmérséklete ne érje el a harmatponti hőmérsékletet. Ez elérhető az üvegezés hőszigetelő üvegre való cseréjével, kiegészítő jelleggel felhelyezett hőszigetelő üvegtáblával, az ablak korszzerűbbre való cseréjével, a szerkezetek közötti hézagok tömítésének javításával, az ablakkáva, ill. a falszerkezet külső oldali hőszigetelésével. 

Több megoldás lehetséges, ezek együttesen is alkalmazhatók, sőt néha szükséges is egyszerre több megoldást alkalmazni ahhoz, hogy a továbbiakban ne jelentkezzenek a kellemetlen problémák.