Az egyik új, budapesti társasház felső erkélysor feletti előtetője látható a képen.
Meglepő módon, az esővizet elvezető csatorna nem a fémlemezfedés pereménél lett elhelyezve, hanem az előtető felénél, a tetőfedés síkváltásánál. Így a tető külső felére érkező csapadék egy vonal mentén csöpög az utcára, vagy az erkélyre, ha éppen úgy fúj a szél.
Először nem tudtam rájönni, hogy miért így készült. Aztán lassan minden kiderült:
A tetőn összegyűlő csapadékvizet nem a homlokzat előtt vezetik le, hanem az utcára merőlegesen elhelyezkedő falakban, amik a lakásokat elválasztják egymástól, ebbe kötik be az előtető ereszcsatornáját. Az előtető kinyúlása miatt túl hosszú lett volna az épület felé visszavezetett csatornaszakasz, és talán nem akarták, hogy ilyen hosszú cső lógjon a levegőben. Így rövidebb lett a cső, és kevesebb az elvezetett víz. A maradék folyik az erkélyekre és az utcára. Érdekes megoldás...
Érdekes megoldás
2011.05.20. 23:29 ArchiCheck
Szólj hozzá!
Címkék: konzol esővíz ereszcsatorna előtető fémlemez
Víz a pincében
2011.04.18. 11:43 ArchiCheck
Az előző bejegyzésemben említettem, hogy nem túl jó, ha az építés során túl sok víz jut be az épületbe. Ha már a vizes technológiák alkalmazása miatt elkerülhetetlen az amúgy sem kevés "építési nedvesség" tárolódása a szerkezetekben, legalább ne növeljük feleslegesen az ott tárolódó vízmennyiséget. A szerkezetekben tárolódott nedvesség ugyan kiszárad, de a száradáshoz szükséges idő általában hosszabb, mint amennyit az új tulajdonos a költözéssel várni szeretne, vagy várni tud (ami persze érthető is). A száradási folyamat 3-9 hónapig is eltarthat, ami bizonyos körülmények esetén (kevés szellőztetés, nagy mennyiségű pára képződése a helyiségekben, stb.) még ennél is hosszabb lehet. Az alábbi fotón egy pincefal látható, ami az építés során telítődött vízzel, mivel a pincében kb. 10 cm magasan állt a víz több hétig.
A szerkezetekből kifelé vándorló nedvesség oldott sókat hoz magával, azokat az elpárolgáskor, a párolgási zónában visszahagyja. (Ez is látható a képen.) Ha az épületet befejezték, elkészült a vakolás és a festés, akkor a visszahagyott sókristályok kialakulása, illetve a lerakódott só nedvesség hatására történő duzzadása miatt lemálik a festék és károsodhat a vakolat is. A levegő párás lesz, emiatt nagy az esély, hogy a egyes helyeken megjelenik a penész, ami soha nem jelenne meg az adott helyen, ha az épületet száraz állapotban vették volna használatba. Ha történetesen a pincefalak áznak el, mert a pincében az építés alatt állt a víz, mint a fotón látható esetben is, akkor az új épület tulajdonosa, a lemálló festék láttán könnyen azt is hiheti, hogy a vízszigeteléssel van probléma. (Ilyenkor érdemes átgondolni, hogy mi történhetett, és megfigyelni a nedvesség a változását. Ebben nagy segítség lehet egy nedvességmérő. Ha úgy tűnik, hogy a fal szárad, akkor csak az építési nedvesség távozott el az épületből. Csak akkor kell szakembert, hívni, ha a fal nem akar száradni. Ez esetben is javasolt építész szakértővel megvizsgáltatni a hibát, és csak akkor ajánlatot kérni kivitelezőtől, ha lehet tudni, hogy milyen megoldás szükséges a helyreállításhoz.)
Szólj hozzá!
Címkék: beázás festék só vakolat szigetelés nedvesség
Kész a vasalás...
2011.02.19. 23:38 ArchiCheck
Hallom a kiáltást odalentről, de a felső vasalást is csak részben látom, az alsóból meg semmi sem látszik a hó alatt...
Télen nehezebbek a körülmények az építkezésen, jobban oda kell figyelni mindenre. Ez esetben is jó lett volna, ha a kész vasalást letakarták volna egy fóliával, vagy a födémnyílást egy vastag, megfelelő teherbírású OSB lappal, a munka- és balesetvédelmi előírások szerint rögzítve, kialakítva, és jelezve, hogy ez nem járható, nem teherhordó felület. Ez utóbbi megoldás természetesen költségesebb, mivel anyagigénye van, és több munkát igényel. De többletmunkát jelent a hó eltakarítása is, ami szükséges, ha nem akarják megvárni a vasalás átvételével az olvadást...
Mindenesetre építés közben is célszerű az épület már megépült részét óvni a csapadéktól és a fagytól. A fagy ugyanis károsíthatja a már megépült, de még nedves szerkezeteket, az épületbe kerülő víz pedig beszívódik a szerkezetekbe, és ott tárolódik. Ha nagy mennyiségről van szó és az épületet gyorsan építik, és hamar beköltöznek, akkor a szerkezetekből távozó nedvesség, pára megkeserítheti a lakók életét... De erről majd a következő bejegyzésben...