HTML

építésznotesz

Minden, amivel az építész a munkája során találkozik, és amit műszaki ellenőri szemmel meglát. Jó megoldások és hibák, hasznos és tanúságos dolgok. Amiből valaki már tanult, amiből mások is tanulhatnak. Meg egy kis humor, talán.

Honlapajánló

Blogajánló

Friss topikok

Naptár

2010
<<  >>
jan feb már ápr
máj jún júl aug
sze okt nov dec

Címkék

ablak (4) ablaktok (1) agyag (1) ajtó (1) árajánlat (1) átalakítás (1) attikafal (1) baleset (1) beázás (1) befektetés (1) belsőépítész (1) belsőépítészet (1) betonacél (1) betonvas (1) csapadékvíz (1) design (1) díjmentes (1) díszítés (1) doboz (1) drága (3) dryvit (1) elegáns (1) előtető (2) energiaital (1) építés (1) építész (3) építészet (1) eresz (1) ereszcsatorna (2) erkély (1) eső (3) esővíz (1) felelős (1) felújítás (2) fémlemez (1) festék (1) fólia (1) fordítva (1) geotechnika (1) hangulat (1) harmatpont (2) (3) hőhíd (2) hőkamera (1) homlokzatfelújítás (1) hőmozgás (1) hőszigetelés (4) hőszigetelő üveg (1) jég (1) kiscelli (1) kivitelezés (2) kivitelező (6) kiviteli terv (1) költségvetés (1) kontaktkorrózió (1) konzol (1) közös képviselő (1) küszöb (1) lábazat (2) lakók (1) lámpa (1) lapostető (2) légzárás (1) lépcső (1) lépcsőház (1) marketing (1) megoldás (1) moha (1) műszaki ellenőr (8) művezetés (1) nedvesség (5) nedves fal (1) nyílászáró (1) olvadás (1) oték (2) padlásfödém (1) padlóösszefolyó (1) palafedés (1) pályázat (1) pára (3) páralecsapódás (1) penész (4) piac (1) pur hab (1) rétegrend (3) rovar (1) (3) süllyedés (1) szaktanácsadó (1) szerződés (3) szigetelés (2) szivárgó (1) takarítás (1) talajmechanika (1) tanácsadás (2) tél (3) terasz (1) terasztető (3) tervezés (3) tervező (7) tömítés (3) utólagos (2) üveg (1) üzemeltető (1) üzlet (1) vakolat (1) vállalkozó (2) vasbeton (1) versenyeztetés (1) virágoskert (1) vízfolyás (1) vízszigetelés (4) Címkefelhő

Drága Tervező! Drága Rétegrend!

2010.08.22. 14:40 ArchiCheck

 

(A cím szójátéka megszólítás és megállapítás is egyben. A sejtelmes címet mindjárt megmagyarázom, de a szójáték kedvéért maradok a levélformánál.)

Drága Tervező!

A minap találtam az alábbi rétegrendet egy 2005-ös építési engedélyezési terv rétegrendi leírásánál. A tervet Te írtad alá, és egy épület tulajdonosa mutatta meg, akinek a beázott teraszát vizsgáltam.

A rétegrend így néz ki (felülről lefelé):

  • 3,5 cm kőlap ragasztva
  • 4 cm lépésálló hőszigetelés
  • 1 cm vízszigetelés védőfóliával
  • 16,5 cm VB-födém méretezett
  • 1 cm belső vakolat

Nem tudom, miért lett ilyen vékony a rétegrend, de az biztos, hogy a hőszigetelés vastagsága nem felel meg sem a tervezés idején érvényes szabvány előírásainak, sem pedig az akkor már előkészítés alatt álló rendelet követelményeinek, amik a szakmai cikkekből már ismertek voltak. Mivel átalakításról szólt a terv, úgy tűnik, hogy nem volt elég hely, és ha az akkori előírásokat tartalmazó szabványnak megfelelő vastagságú hőszigetelés lett volna tervezve, fel kellett volna lépni a szobából a teraszra. Az épület adottságaiból származó kompromisszumot azonban nem lett volna szabad a hőszigetelés vastagságának a rovására megkötni.

De vannak más problémám is:

  • Miért nincs pontosabban meghatározva a vízszigetelés? Legalább meg lenne határozva az anyag típusa és oda lenne írva, hogy csapadékvíz elleni szigetelés. 
  • Miért nincs pontosabban meghatározva a hőszigetelés? Hőszigetelés több fajta van, de nem mind víz- és fagyálló... és nem ismerek olyat, amire járófelület kőburkolata közvetlenül ragasztható lenne (úgy, hogy az tartós is legyen).

Vagy a kivitelezőnek kellett volna megtervezni a rétegrendet? Hogy mit mivel és hova ragaszt? A kivitelezőnek kellett volna azon gondolkodnia, hogy ragasztható-e kőlap közvetlenül a lépésálló hőszigetelésre? A kivitelezőnek kellett volna átgondolni, hogy ha a burkolat a hőmozgás miatt megrepedezik, és a víz bejut a "lépésálló hőszigetelésbe", akkor hogyan fog eljutni a szigetelés síkján a vízelvezetésig?

Drága Tervező Kolléga!

A rétegrendeket a tervezőnek kell megtervezni, és vállalni érte a felelősséget. A tervnek lényege, hogy olyan megoldást adjon, ami szakszerűen, a szabályokat betartva megvalósítható. Ha kompromisszumokat kell kötni, akkor azt le kell egyeztetni az építtetővel. El kell fogadja, hogy ha másképp nem oldható meg a rétegrend kialakítása, akkor fell kell lépnie a teraszajtóhoz. El kell fogadja, hogy a hőszigetelést méretezni kell, hő- és páratechnikailag ellenőrizni, és el kell fogadja ennek a költségeit is. Az előírásoknak megfelelő kialakítás miatt el kell fogadni, hogy nem minden fog az előzetes elképzelések szerint alakulni. De az előírások betartása kötelező. (Itt firtathatnám a hatóság felelősségét, hiszen ilyen vékony hőszigetelésről ellenőrző számítás nélkül is látható, hogy nem felel meg az előírásoknak, de ez egy külön tanulmányt igényelne.)

Drága Rétegrend!

Hibáztatható vagy, mert kopog rajtad a burkolat, mert berepedeztél a fugák mentén és beázol. Nem tudom pontosan, hogy hogyan nézel ki, de a felbontás után látható is leszel. Drága vagy, mert nagy mennyiségű hő távozik Rajtad keresztül, és ez sokba kerül a tulajdonosnak. Drága vagy, mert fel kell bontani Téged, és újra kell készíteni a terasztetőt. A hőszigetelést, a vízszigetelést, a burkolatot, dilatációkkal együtt. Ez is sokba fog kerülni.

Elnézést a provokatív stílusért. Jó lett volna, ha ennek a levélnek nem kellett volna megíródnia.

A felbontás után többet fogok tudni.

Üdvözlettel:

Egy másik Tervező

3 komment

Címkék: drága tervező hőszigetelés vízszigetelés terasztető kivitelező rétegrend

Kell-e a lépcsőházba padlóösszefolyó?

2010.08.17. 22:32 ArchiCheck

A majdnem költői kérdésnek valós alapja van. A minap ugyanis egy új építésű, néhány éves lakóházban jártam, éppen felhőszakadás idején. A lépcsőházban állt a víz a lépcsőn is, és a közlekedő felületeken is. A lakók többsége átgyalogolt rajta, de aztán kialakult egy kis munkaközösség is, annak érdekében, hogy a vizet csapatmunkában terelgessék tovább. Csakhogy nem volt hova. Mivel a vödör kevés volt, a víz meg sok, maradt az eggyel lentebbi szint. Meg az alatta lévő. Meg az alatta lévő. Egészen a földszintig. Hát el kellett volna egy padlóösszefolyó valahol...

Vagy egy gondos ember, aki még időben elgondolkodik azon, hogy szabad-e, célszerű-e egy lépcsőházat lezáratlan ablaknyílásokkal kialakítani. Nincs más megoldás, mint az, hogy a lakók, -ha majd megúnják a víz sepregetését- összedobnak egy kis pénzt, és beépítenek szintenként 3 ablakot a lépcsőházba...

Szólj hozzá!

Címkék: eső ablak lépcsőház padlóösszefolyó

Szerződést, de azonnal!

2010.07.25. 20:53 ArchiCheck

Bár nem minden építési munkára sikerül (sajnos) szerződést tető alá hozni, van, amikor muszály. Ilyenek például az önkormányzati vagy energiatakarékossági, felújíási pályázatok, amik esetében az elnyert pénz kifizetésének a feltétele a pályázatra beadott árajánlat alapján megkötött vállalkozási szerződés, és a műszaki ellenőr által igazolt teljesítés. Tehát szükség van műszaki ellenőrre és kell, hogy legyen vállalkozói szerződés, mert szükség van a pályázaton elnyert pénzre.

Az eddigi tapasztalatom szerint a pályázatok jó részének eredményét nyár elején hirdetik ki és mindenki szeretné, ha időben elkészülnének a munkák. Nyáron biztosabb, hogy jó idő van, könnyebben megoldható, hogy akit érint az építkezés, az otthon legyen, a gyerekek, meg akit zavar az építkezés, azok meg ne legyenek otthon. A kivitelező viszont mivel ebben az időszakban sok munkája van, minél előbb tudni szeretné, hogy mikor vonulhat fel. Tehát kell a szerződés, az idő miatt is.

Aztán mikor meghatározták, hogy mikor vonul fel a kivitelező, szólnak a műszaki ellenőrnek, hogy kezdődik a munka. Így volt ez legutóbb velem is. Kérdezem: Mikor nézhetnénk át a szerződést, hogy rendben van-e? Már aláírtuk. - jön a válasz. Mit? - kérdem én... Hát egy olyan szerződést, amiben nincs kötbér, nincs garanciális visszatartás, nincsenek minőségi követelmények és nincsenek szabályozva részletesen a felek jogai és kötelességei.

Az eredmény: Ha a vállalkozó késik az átadással, vagy hibásan teljesít, vagy ha kárt okoz nem szakcionálható, legfeljebb azzal, hogy a műszaki ellenőr nem veszi át a munkát, de ez az eszköz nem alkalmazható minden vitás helyzetben, csak akkor, ha valóban van alapja. Tanultam valamit: Ha a jövőben megkeresnek, hogy vállalok-e műszaki ellenőrzést, az első dolgom az lesz, hogy elmondom: NE KÖSSENEK ÚGY SZERZŐDÉST, HOGY EGY MŰSZAKI ELLENŐR, VAGY EGY JOGÁSZ NEM NÉZTE MEG!

2 komment

Címkék: pályázat szerződés vállalkozó műszaki ellenőr kivitelező

Csapda a vállalkozói szerződésben

2010.05.12. 08:45 ArchiCheck

Egy vállalkozói szerződés előzetes átnézésekor az alábbi pontot találtam:

"A Megrendelők a kivitelezés teljes időtartama alatt - igény szerint - díjtalan tervezői művezetést biztosítanak. A Vállalkozónak a tervezői művezetésre vonatkozó igényét öt munkanappal korábban kell jeleznie."

A díjtalan, díjmentes kifejezés az mindig jól hangzik, nem is kell gondolkodni rajta. De ha mégis elgondolkodunk a mondaton, akkor felmerül a kérdés, hogy ki fogja elvégezni a tervezői művezetést. Mert a Megrendelő, - ha csak nem ő a tervező is egyben - biztosan nem tudja ezt vállalni, nem is vállalhatja. Tehát szükség van a tervezőre, aki nyilván nem fog ingyen kijárni az építkezésre művezetni, tehát ki kell fizetni. Nyilván a "díjtalan" kifejezés a szerződésben arra vonatkozik, hogy az az építési vállalkozó számára nem kerül pénzbe.

Mi történik, ha a megrendelő aláírja ezt a szerződést, ezzel a mondattal? Ha a vállalkozónak, - aki egyébként a szerződés szerint a terveket átnézte, megismerte - bizonytalanság érzete támad, akárhányszor jelezheti, hogy tervezői művezetést kér. Ha úgy tartja kedve, akkor az építési naplóban előre jelezve minden napra kérhet tervezői művezetést, az építési időszakra. Nem valószínű, de a szerződés szerint joga van...

Miért rossz ez az építtetőnek?

  1. Ez a szerződéses kötelezettség csak akkor teljesíthető, ha az építtető, mint megrendelő a tervezővel is köt egy szerződést, mert különben nincs biztosítva, hogy a kivitelező kérése szerinti időpontban tudja biztosítani a művezetést. Kérdés, hogy vállalható-e egy ilyen kötelezettséggel járó szerződés a tervező részéről, és ha igen, akarja-e vállalni?
  2. A szerződésbe beépített "pénznyelő" akár a tervezés költségénél is nagyobb kiadást okozhat az építtetőnek. Elég, ha csak 15-20 alkalommal kell a tervezői művezetést biztosítania, és a tervező óradíjas művezetést vállal, és a művezetés jól elhúzódik... De nincs visszalépés, legfeljebb a szerződés módosítása, ami egyoldalúen nem tehető meg, vagy a felmondás (ami kötelmekkel jár) és újrakötés (ami a vállalkozón is múlik).
  3. Ha a mondat így marad, és a tervezővel nem köttetik megállapodás, a vállalkozó könnyen támaszthat olyan feltételeket, amit a megrendelő nem tud teljesíteni. Elég ehhez csak annyi, hogy valamelyik szerkezet kialakításához, az építés időtartamára napi művezetést kér. Nem biztos, hogy a tervező, egyéb elfoglaltságai miatt, ezt 5 nappal előre történő bejelentés esetén meg tudja oldani, hiszen lehetnek neki egyéb munkái, vállalt határidői. Így a megrendelő szerződés szegésbe kényszerül, ami hátrányos helyzetet teremt számára.

És ez a szerződésnek nem is sarkalatos pontja. Ha átfutja az ember, a szem elégedetten olvassa, hogy "díjtalan" és már ugrik is tovább. De a szerződés az szerződés, ami kötelezettségekkel jár. Mindig olvassuk el, mit írunk alá!

 

Szólj hozzá!

Címkék: szerződés kivitelezés vállalkozó tervező díjmentes művezetés

Letépte a ház homlokzatburkolatát…

2010.05.05. 22:57 ArchiCheck

Elsőre süllyedésből fakadó kárnak tűnt, ahogy az épület lábazati téglaburkolata a fugák mentén szétnyílt, majd a szegélyét képező bádoglemezzel együtt a fölötte lévő homlokzati vakolatot meggyűrte. Gyanús csak az volt, hogy az épület belső oldalán nem jelentkeztek
repedések. A figyelem az épület melletti járdása terelődött, amiről kiderült, hogy a téglaburkolat részben rátámaszkodott. Lehet, hogy a fagy emelgette meg telente a ház kérgét? A cáfolat egy esős nyáron következett be, amikor is a korábbi hézagok a duplájára tágultak, az egyik ablak beszorult, lehetetlenné vált a nyitása, majd egy másikban
megrepedt az üveg.

Fele sem tréfa, ehhez szakértő kell! Megjelent hát a ház építész tervezője, statikusa, majd következő alkalommal egy építésügyi- és egy geotechnikai (közismertebb néven talajmechanikus) szakértő. Az addigra kiásott kutatóárokból jól láthatóvá vált, hogy a drénrendszer szakszerűen készült én működik is, a szivárgó fölött tervszerű korrektséggel, geotextiliával védetten, homokos kaviccsal töltötték fel a munkagödör pereme és a taljnedvesség elleni szigeteléssel ellátott fal közötti réteget.

Fény derült viszont egy elemi erőket mozgósítani képes jelenségre, amit egy közönséges anyag – a mifelénk egyszerűen „kiscelli”-nek becézett – duzzadó agyag okozott. Ugyanis az épület melletti lépcsőként is funkcionáló járda csak részben támaszkodott a feltöltésre, a pereme a termett talajon, ezen a bizonyos agyagon támaszkodott, amire az jellemző, hogy ha nedvességet kap, a vízfelvétel miatt képes a térfogata olyan mértékben növekedni, hogy kitölti a rendelkezésre álló teret, sőt feszítő erejével teret követel magának. A mi esetünkben is ez történt. Az esős időszak alatt megduzzadt agyag a szigetelés védő falnak feszülve megemelte a ház homlokzatburkolatát. Sajnálatos módon nem csekély, és nehezen helyrehozható kárt okozva ezzel a burkolatban.

Hogyan előzhető meg, hogy ilyen előforduljon? Árulkodó nyomok lehetnek az amúgy sárgás, szemcsés anyagban sávosan megjelenő vöröses árnyalatú rétegződések, melyek a víz áramlása során az oldott sók, a vastartalom kiválása és lerakódása által kapták
színezetüket. Ezekre a szivárgó rétegekre egy alaptömb kiemelésekor felfigyelve érdemes a tervek felülvizsgálatát kérni, és a szivárgó rendszer szakszerűségére, méretezésére energiát fordítani!

Jóföldi Szabolcs

 

Szólj hozzá!

Címkék: agyag kiscelli lábazat talajmechanika süllyedés szivárgó geotechnika

süti beállítások módosítása