építésznotesz

Sokszor kérdezik meg tőlem, hogy miért nedves a fal az ablaktok mellett, vagy azt, hogy miért "csurog a víz" az ablakból. Az ilyen ablakokról készült hőkamerás felvételeken jól látszik az ablaktok külső oldalán végigfutó, hőhidat mutató színeltérés. A minap sikerült lencsevégre kapnom egy helytelen ablakbeépítést, amin jól látszik az a hiba, ami a fenti jelenségekhez vezet.

Az ablaktok és a falazat közötti rést nem poliuretán habbal tömítették ki, hanem - legalábbis egy részen - normál habarcsot alkalmaztak. Ez azt jelenti, hogy a tok külső oldalán, a tok vastagságával megegyező, kb. 6 cm vastagságban, az ablakot egy olyan szerkezet veszi körül, ami hő- és páratechnikai szempontból, némi közelítéssel egy 6 cm vastag betonfalnak felel meg. Ez a kialakítás egy erősen hőhidas szerkezetet eredményez, ami mellett - az ablakszerkezet és a megkötött habarcs eltérő hőmozgása miatt - rés keletkezik. A résen keresztül, főleg a takaró szerkezetek nem megfelelően kialakított légzárása miatt, légmozgás indul meg. A kifelé haladó levegő által szállított pára a hidegre érve lecsapódik, felgyűlik a szerkezetben, és átnedvesíti a falazatot, és az ablaktokot is, amennyiben az fából készült, mint jelen esetben is. A légrés a tok külső és belső oldali tömítésével (pl. takaróléc alá szorított tömítőmasszával) javítható lenne valamennyire, de ez a megoldás a szerkezet hőhidasságát nem szünteti meg.

Itt még időben voltunk: Műszaki ellenőrzéskor megkértem a kivitelezőt, hogy - mivel az ablakot a rögztőcsavarok megfelelően tartják, - szedje ki az ablaktok rögzítésére használt habarcsot, és az ablaktok körüli rést töltse ki poliuretán habbal (röviden PUR-hab). Kívülről a PUR habot az utólagos falszigetelés kávára befordított eleme határolja, belülről pedig rugalmas tömítőmasszával kell lezárni. A szakszerűen elhelyezett tömítőmassza, a kapcsolódó szerkezetek helyes kialakítása esetén, a belső oldali párazárást is biztosítani tudja.

Gyakran előfordul, hogy anyagi okok miatt nincs lehetőség egy épület teljes felújítására. Ilyenkor érdemes átgondolni, hogy vannak-e olyan kapcsolódási pontok az aktuálisan felújításra kerülő épületrész és a későbbiekben felújítandó szerkezetek között, ahol némi előrelátással, de lényegében többletköltség nélkül úgy készíthető elő a későbbi felújítás, hogy annak csatlakozásai, és a kapcsolódó szerkezetek átalakítása ne kerüljön pénzbe.

Ilyen eset például, amikor egy lapostetőt újítanak fel, de tudják, hogy nemsokára aktuális lesz az épület homlokzatának utólagos szigetelése is. Ha ilyenkor a lapostető peremén, vagy az attikán végigfutó fémlemez szegélyt a szokásos módon, néhány cm kilógással készítik el, akkor az utólagos hőszigetelés elhelyezésekor ezt vissza kell bontani, és egy nagyobb, a hőszigetelés vastagságát lefedő szegélyezést elhelyezni, vagy a meglévő fémszegély alá egy második, szélesebb kilógásút kell elhelyezni. Ha azonban a tetőszegély felújításakor már eleve szélesebb, nagyobb kilógású fémlemezt helyeznek el, akkor az utólagos hőszigetelés elhelyezésekor ehhez a szerkezethez nem kell hozzányúlni.

Ugyancsak a homlokzat utólagos hőszigetelésével kapcsolatos a következő példa. Egy társasház felújítása során a tető és az esővíz-elvezetés felújítása mellett a homlokzat egy része utólagos hőszigetelést kapott. Amikor a bádogosok azon a homlokzatrészen kezdtek hozzá a lefolyócsatorna elhelyezéssel, ahol utólagos hőszigetelés most nem készült, észrevettem, hogy a csatornatartó gyűrűt olyan rövid beverőtüskére helyezik el, hogy jövőre, amikorra az utólagos hőszigetelés elkészítését tervezik, el kell majd bontani, és hosszabb szegekkel, vagy dübeles csavarokkal átépíteni. Ezért -mint a kivitelezés műszaki ellenőre, - javasoltam, hogy a csatornát már most olyan hosszú távtartókra helyezzék el, hogy a tervezett hőszigetelés mögötte bizonsággal elférjen.

Az eresznél kicsit furcsán néz ki, hogy miért van távol a faltól a lefolyó.	Lent is szokatlan a csatornába elhelyezett kettős könyök.	Az utólagos hőszigetelés elkészülte után azonban minden értelmet nyer.

Valahogy mindig ugyanúgy kezdődik: A tervező nem határozza meg pontosan, hogy milyen vízszigetelésre van szükség. Az építtető szeretné minél kedvezőbb áron megépíteni a házát. A kivitelező szeretne kedvezőbb ajánlati árat adni, vagy ha mástól nem kérnek ajánlatot, akkor minél többet keresni az anyagon. (Tisztelet a Kivételnek!)

A folytatás: Nem kérnek kiviteli tervet, ezért kivitelező maga választja ki, hogy melyik szigetelőanyag az, amelyik -szerinte- még pont megfelelő, de emellett a lehető legolcsóbb és meggyőzi az építtetőt, hogy amit ajánl, az jó lesz. Az építtető örül, hogy milyen olcsó lesz a szigetelés, és rábólint az ajánlatra, és még csak arra sem kéri meg a tervezőt, hogy nézze meg, hogy megfelelő anyagok szerepelnek-e az ajánlatban.

A befejezés (?): Elkészül a ház, beköltözik az építtető, immáron mint boldog tulajdonos és örül az új otthonnak. Aztán néhány hónap elteltével észreveszi, hogy nedvesek a földszinti falak, vagy a pince falai, vagy ázik a tető. Ekkor a felhívja a kivitelezőt és jelzik neki a hibát. Ha nem sikerül kijavíttatni a hibát, akkor hívják a tervezőt, vagy más építészt, és segítséget kérnek.

Ekkor azonban már késő. A vízszigetelés, aminek költsége az épület összköltségének körülbelül 3%-át tette ki, javításra szorul. A javítás költsége gyakran mégegyszer annyiba kerül, esetenként még többe is, részben az utólagos szigetelési technológiák magasabb ára, részben pedig a szükséges kiegészítő munkák miatt (földmunka, bontások stb.) Ráadásul nem minden szerkezet szigetelhető le utólagosan úgy, hogy az teljes értékű legyen, olyan, mint ami eredetileg volt tervezve. Ezért előfordulhat, hogy ez a befejezés sem végleges, további javítgatásokra van szükség...

Hogyan lehet megelőzni, hogy már az építés alatt elrontsák azt, ami soha többet nem lesz kibontható, cserélhető?

1. Kiviteli tervet kell készíttetni! Ez olcsóbb, mint a szigetelést utólag javítgatni.
2. Át kell nézetni a kivitelezésre beérkezett ajánlatok tartalmát szakemberrel.
3. Műszaki ellenőrt kell alkalmazni, abban az esetben is, ha egyébként ez nem kötelező.

Megnyitottam a noteszem mindenki előtt. Mivel építész szaktanácsadói, tervezői, műszaki ellenőri munkáim során olykor naponta találkozom olyan dolgokkal, amikből sokat tanulok, de másoknak is tanúságos lehet, úgy gondoltam megosztom ezeket az interneten is. Remélem, sokak hasznára!