építésznotesz

Elsőre süllyedésből fakadó kárnak tűnt, ahogy az épület lábazati téglaburkolata a fugák mentén szétnyílt, majd a szegélyét képező bádoglemezzel együtt a fölötte lévő homlokzati vakolatot meggyűrte. Gyanús csak az volt, hogy az épület belső oldalán nem jelentkeztek
repedések. A figyelem az épület melletti járdása terelődött, amiről kiderült, hogy a téglaburkolat részben rátámaszkodott. Lehet, hogy a fagy emelgette meg telente a ház kérgét? A cáfolat egy esős nyáron következett be, amikor is a korábbi hézagok a duplájára tágultak, az egyik ablak beszorult, lehetetlenné vált a nyitása, majd egy másikban
megrepedt az üveg.

Fele sem tréfa, ehhez szakértő kell! Megjelent hát a ház építész tervezője, statikusa, majd következő alkalommal egy építésügyi- és egy geotechnikai (közismertebb néven talajmechanikus) szakértő. Az addigra kiásott kutatóárokból jól láthatóvá vált, hogy a drénrendszer szakszerűen készült én működik is, a szivárgó fölött tervszerű korrektséggel, geotextiliával védetten, homokos kaviccsal töltötték fel a munkagödör pereme és a taljnedvesség elleni szigeteléssel ellátott fal közötti réteget.

Fény derült viszont egy elemi erőket mozgósítani képes jelenségre, amit egy közönséges anyag – a mifelénk egyszerűen „kiscelli”-nek becézett – duzzadó agyag okozott. Ugyanis az épület melletti lépcsőként is funkcionáló járda csak részben támaszkodott a feltöltésre, a pereme a termett talajon, ezen a bizonyos agyagon támaszkodott, amire az jellemző, hogy ha nedvességet kap, a vízfelvétel miatt képes a térfogata olyan mértékben növekedni, hogy kitölti a rendelkezésre álló teret, sőt feszítő erejével teret követel magának. A mi esetünkben is ez történt. Az esős időszak alatt megduzzadt agyag a szigetelés védő falnak feszülve megemelte a ház homlokzatburkolatát. Sajnálatos módon nem csekély, és nehezen helyrehozható kárt okozva ezzel a burkolatban.

Hogyan előzhető meg, hogy ilyen előforduljon? Árulkodó nyomok lehetnek az amúgy sárgás, szemcsés anyagban sávosan megjelenő vöröses árnyalatú rétegződések, melyek a víz áramlása során az oldott sók, a vastartalom kiválása és lerakódása által kapták
színezetüket. Ezekre a szivárgó rétegekre egy alaptömb kiemelésekor felfigyelve érdemes a tervek felülvizsgálatát kérni, és a szivárgó rendszer szakszerűségére, méretezésére energiát fordítani!

Jóföldi Szabolcs

 

Egy családi házat néztem meg, és ellenőrizni akartam, hogy a tetőtéri szobák feletti padlásfödém vízszintes hőszigetelése, -ami fölött már hideg padlástér volt,- a tervek szerinti vastagsággal készült-e el. Mielőtt lenyitottuk a tetőtérbe vezető létrát, a tulajdonos megkérdezte, hogy szerintem miért csöpög a víz a létra mellett, a mennyezetről...

Amikor felmásztam a létrán, ez a kép fogadott, ami a mellékelt fotón is látszik: A hőszigetelés felett elhelyezett deszkák el voltak vetemedve, és a színük is arra utalt, hogy át vannak nedvesedve. A deszkák között fehér gombásodás, a létra nyílása mellett nedvesedési foltok és vízfolyás nyoma volt látható. A létra takarólapja tömítés nélkül ült a keretre. Innen csöpögött a víz. De mitől?

Itt is ugyanaz játszódik le, mint amikor télen nagyot lehelünk a hideg levegőbe, vagy a jármű üvegére. Belülről jön a meleg levegő, és mivel semmi tömítés nincs a lenyíló lap és a keret között, szinte akadály nélkül kijut a hideg levegőre, ahol a meleg levegőből a pára lecsapódik a környező hideg felületekre, azaz a létra keretére. A lecsapódás ott volt a legerőteljesebb (a másik oldalon) ahol rés volt a keretszerkezetben, tehát ahol még szabadabban áramolhatott a levegő. Pont ott, ahol a csöpögés volt.

A legmegdöbbentőbb az elvetemedett, gombás deszkák látványa volt. Mivel a hőszigetelés alatt sehol sem volt párazáró fólia, az egész padlásfödémen ugyanaz a játszódott le, mint a feljáró létra körül, csak itt a nedvesség a hőszigetelés feletti, deszkázat alsó oldalára csapódott le. A nedvességtől a fa dagadni kezdett, de csak alul, mert csak itt kapott nedvességet, fölül száraz volt. A változatos hőmérsékleti és nedvességi viszonyok között a gomba is megtalálta a számára kedvező helyeket...

Mostanában arányában több az átalakítás, felújítás, mint az új építés. Míg egy új építésnél elkerülhetetlen, hogy készüljenek tervek, amik alapján a kivitelezési munkák is beárazhatók, a felújítások nagy része tervek nélkül készül. Hogyan készülnek ilyen esetekben az ajánlatok? És hogyan bíálhatók el?

Az építtető megkeres több kivitelezőt, a helyszínen elmondja nekik külön-külön, hogy milyen munkák szükségesek, jobb esetben, ha vannak régi rajzok az épületről, azokat odaadja, segítségként az ajánlatadáshoz. (Csak megjegyzésként említem meg, hogy mindig fénymásolatot adjunk, mert az esetek nagy részében a rajzok nem kerülnek vissza a tulajdonoshoz...)

A kivitelezők felmérik az épületet, és adnak egy árat, vagy jobb esetben egy költségvetést. Mindegyik más anyagokkal, más mennyiségekkel és más rétegrendi felépítéssel. Az építtető meg nem tudja, hogyan hasonlísa össze őket.

Most is van egy ilyen esetem: Az építtető belátta, hogy nem látja át az ajánlatokat, és a segíségemet kérte. Elküldte az öt ajánlatot, amit kapott, meg az épület rajzait. Az ajánlatokat bevittük egy excel táblázatba, úgy, hogy a közel azonos tételek egy sorba kerültek, ami nagyon eltérő tartalmú volt, az eggyel lejjebb, külön sorba. Természetesen a mennyiségek sem voltak azonosak, de azzal az elején nem foglalkoztunk. Ezek után küldtünk egy levelet a kivitelezőknek, amiben kértük, hogy egészítsék ki az ajánlati költségvetésüket azokkal a tételekkel, amiket a többiek írtak, ill. amiket még szükségesnek láttunk, hogy belekerüljön. A második lépcsőben beérkezett ajánlatok tételeit bevittük a táblázatba. Közben, amíg az ajánlatok kiegészítését vártuk, kiszámoltuk a valós mennyiségeket a meglévő tervek alapján. Az így kiszámolt mennyiségeket beírtuk a táblázatba, ami alapján az ajánlatok végösszege korrigálva lett. Így az öt különböző ajánlat már majdnem azonos tartalommal, azonos mennyiségekkel jelent meg a táblázatban, tehát össze lehetett hasonlítani őket. (Azért írtam, hogy majdnem, mert az ajánlatok szövegéből sejteni lehet, hogy az ajánlatadó kivitelezők még így is kissé eltérő tartalmat gondolnak az adott tétel szövege mögé.) Ez a b.) verzió.

A másik lehetőség, hogy a tervek alapján egy tervező, vagy akár a műszaki ellenőr készít egy mennyiségszámítást. Ha a tervek elektronikus formában rendelkezésre állnak, akkor ez nagyon gyorsan elkészíthető a tervező szoftver segítségével, ha csak papíron vannak a tervek, akkor ez ugyanannyi idő, mint az előző, b.) verziónál. Ha nincsenek rajzok, akkor fel kell mérni az épületet, de a rajzokra szükség van a munkák megtervezéséhez, követéséhez és az elszámolásokhoz is. A kiszámolt mennyiségek alapján készül egy árazatlan költségvetés, amit átadnak az ajánlatadó kivitelezőknek, hogy adjanak rá ajánlatot. Ők beárazzák, elküldik, majd a beérkezett, azonos tartalmú, azonos mennyiségeket tartalmazó költségvetéseket az építtető összehasonlíja, és a legkedvezőbbet kiválasztja. Ez az a.) verzió.

Ahogy az a.) verzió leírva is rövidebb, úgy a valóságban is az, hiszen a mennyiségszámolást így is, úgy is el kell végezni, viszont ez esetben a kivitelezők már az első lépcsőben azt az ajánlatot adják, ami a többivel összehasonlítható, nincs szükség további egyeztetésekre, a kivitelezők ajánlatainak kiegészítésére. Ráadásul az utóbbi verzió olcsóbb is, mert az építtető ideje is drága. Nem kell az összes kivitelezővel kimenni az építés helyszínére, és mindegyikkel végigbeszélni ugyanazt a tervezett kialakítást, és nem kell órákat azzal tölteni, hogy a különböző ajánlatokat összehasonlítsa. Ráadásul az utóbbi, azaz az a.) verzió biztonságosabb is, hiszen az ajánlatok tartalma teljesen azonos, és szakszerű is, ami a szerződéskötésnél és az elszámolásoknál jelent igazán nagy segítséget.

Mostanában, hogy hidegebbre fordult az idő, egyre több helyen látom, hogy a konyha, vagy a fürdőszoba ablakán, esetenként az ablak tokszerkezetén is gyöngyöző vízcseppek jelennek meg, amik összeolvadnak és lefolynak. Folyik a víz az üvegen és az ablak könyöklőjén is. De mi ennek az oka?

A nedves levegő egy gázkeverék, amiben a levegő összetevőin kívül vízgőz formájában megjelenik a nedvesség is. A meleg levegő több nedvességet tud pára(vízgőz) formájában felvenni, mint a hideg. A hideg és a meleg levegő találkozásakor, nagy hőmérséklet-különbség esetén, a magas páratartalmú meleg levegőből a pára kicsapódhat. Így jön létre az eső is. Ha a meleg levegőből a pára egy hideg felületre csapódik ki, azt páralecsapódásnak nevezzük. A páralecsapódás akkor indul meg, ha a párás levegő eléri az úgnevezett harmatponti hőmérsékletet. A levegő harmatponti hőmérséklete magasabb, ha a levegő melegebb, vagy ha a levegő páratartalma magasabb. Példaként: 

• 20 °C fokos, 50%-os páratartalmú levegő harmatponti  hőmérséklete 9,3 °C fok,
• 20 °C fokos, 65%-os páratartalmú levegő harmatponti hőmérséklete 13,2 °C fok,
• 22 °C fokos, 65%-os páratartalmú levegő harmatponti hőmérséklete 15,1 °C fok.

A konyhában, főzés idején, vagy a fürdőszobában zuhanyzáskor akár 24°C fokos is lehet a hőmérséklet, és a páratartalom is könnyen eléri a 65%-ot, néha mégennél magasabbat is. Ha az ablaktábla nem hőszigeteltüvegből készült, vagy az ablak nyitva van, vagy nem záródik rendesen, akkor az ablaküveg hőmérséklete könnyen eléri a harmatponti hőmérékletet és megindul a páralecsapódás. Ugyanígy, akkor is, ha az ablaktok és a fal között nincs megfelelő tömítés, vagy az ablakdeszka alatt szabadon jár a levegő, csak ilyenkor a páralecsapódás a szerkezetben indul meg. A szerkezetben történő páralecsapódás a szerkezet átnedvesedéséhez vezet, és mivel a nedves szerkezet hőszigetelő képessége rosszabb, a folyamat saját magát erősíti. Az ilyen, átnedvesedett szerkezetk könnyen bepenészesednek.

Nemrég egy fürdőszoba ablakdeszkáján láttam ilyen okból megjelenő penészt. Az ablaktok alatt, a tömítés hiánya miatt húzott be a hideg levegő, ezért az ablak elé függönyt raktak, hogy a hideg ne legyen annyira érezhető a fürdőszobában. A pára azonban átment aa függönyön, és a hideg levegővel való keveredés után megindult a páralecsapódás az ablaküveg alsó részén és az ablakdeszkán. A folydogáló víz nem tudott kisszáradni, mert a függöny miatt nem mozgott a levegő a függőny és az ablak között. A víz az illesztéseknél befolyva átitatta az ablakdeszkát, ami megduzzadt, ledobta magáról a festéket, majd elkezdett penészesedni.

Mit lehet tenni, hogy ne follyon az ablakon a víz?

• Biztosítani kell a pára, ill. a párás levegő megfelelő kiszellőztetését! Ehhez nem elég a páraelszívó, vagy a szellőző ventillátor, hiszen hiába működnek ezek, ha az elszívott levegő nem tud pótlódni valahonnan. Ahhoz, hogy ne keletkezzen "vákum", biztosítani kell a friss levegő bejutását is. Jó megoldás az ablakokra szerelhető, páratartalommal szabályozott légbevezető elemek alkalmazása is. Ezek a helyi szellőzést biztosítják, míg egy jól átgondolt, de egyszerű ventillátoros szellőzőrendszer az egész lakás levegőjét kellemesebbé teheti.
• Biztosítani kell, hogy a helyiséget határoló szerkezetek felületének hőmérséklete ne érje el a harmatponti hőmérsékletet. Ez elérhető az üvegezés hőszigetelő üvegre való cseréjével, kiegészítő jelleggel felhelyezett hőszigetelő üvegtáblával, az ablak korszzerűbbre való cseréjével, a szerkezetek közötti hézagok tömítésének javításával, az ablakkáva, ill. a falszerkezet külső oldali hőszigetelésével. 

Több megoldás lehetséges, ezek együttesen is alkalmazhatók, sőt néha szükséges is egyszerre több megoldást alkalmazni ahhoz, hogy a továbbiakban ne jelentkezzenek a kellemetlen problémák.

Ma az a gyanúm támadt, hogy az építőiparban, tervezésben és a hatóságok építési osztályán dolgozók számára egyértelmű mozaikszó jelentése sokak előtt nem ismert. Pedig aki építésbe kezd, az lépten-nyomon fogja hallani.

Az OTÉK a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről. Megtalálható a www.magyarorszag.hu honlapon, a jogszabályok között. A jogszabály aktuális állapotában innen ingyenesen letölthető, ill. kinyomtatható.