Mostanában arányában több az átalakítás, felújítás, mint az új építés. Míg egy új építésnél elkerülhetetlen, hogy készüljenek tervek, amik alapján a kivitelezési munkák is beárazhatók, a felújítások nagy része tervek nélkül készül. Hogyan készülnek ilyen esetekben az ajánlatok? És hogyan bíálhatók el?
Az építtető megkeres több kivitelezőt, a helyszínen elmondja nekik külön-külön, hogy milyen munkák szükségesek, jobb esetben, ha vannak régi rajzok az épületről, azokat odaadja, segítségként az ajánlatadáshoz. (Csak megjegyzésként említem meg, hogy mindig fénymásolatot adjunk, mert az esetek nagy részében a rajzok nem kerülnek vissza a tulajdonoshoz...)
A kivitelezők felmérik az épületet, és adnak egy árat, vagy jobb esetben egy költségvetést. Mindegyik más anyagokkal, más mennyiségekkel és más rétegrendi felépítéssel. Az építtető meg nem tudja, hogyan hasonlísa össze őket.
Most is van egy ilyen esetem: Az építtető belátta, hogy nem látja át az ajánlatokat, és a segíségemet kérte. Elküldte az öt ajánlatot, amit kapott, meg az épület rajzait. Az ajánlatokat bevittük egy excel táblázatba, úgy, hogy a közel azonos tételek egy sorba kerültek, ami nagyon eltérő tartalmú volt, az eggyel lejjebb, külön sorba. Természetesen a mennyiségek sem voltak azonosak, de azzal az elején nem foglalkoztunk. Ezek után küldtünk egy levelet a kivitelezőknek, amiben kértük, hogy egészítsék ki az ajánlati költségvetésüket azokkal a tételekkel, amiket a többiek írtak, ill. amiket még szükségesnek láttunk, hogy belekerüljön. A második lépcsőben beérkezett ajánlatok tételeit bevittük a táblázatba. Közben, amíg az ajánlatok kiegészítését vártuk, kiszámoltuk a valós mennyiségeket a meglévő tervek alapján. Az így kiszámolt mennyiségeket beírtuk a táblázatba, ami alapján az ajánlatok végösszege korrigálva lett. Így az öt különböző ajánlat már majdnem azonos tartalommal, azonos mennyiségekkel jelent meg a táblázatban, tehát össze lehetett hasonlítani őket. (Azért írtam, hogy majdnem, mert az ajánlatok szövegéből sejteni lehet, hogy az ajánlatadó kivitelezők még így is kissé eltérő tartalmat gondolnak az adott tétel szövege mögé.) Ez a b.) verzió.
A másik lehetőség, hogy a tervek alapján egy tervező, vagy akár a műszaki ellenőr készít egy mennyiségszámítást. Ha a tervek elektronikus formában rendelkezésre állnak, akkor ez nagyon gyorsan elkészíthető a tervező szoftver segítségével, ha csak papíron vannak a tervek, akkor ez ugyanannyi idő, mint az előző, b.) verziónál. Ha nincsenek rajzok, akkor fel kell mérni az épületet, de a rajzokra szükség van a munkák megtervezéséhez, követéséhez és az elszámolásokhoz is. A kiszámolt mennyiségek alapján készül egy árazatlan költségvetés, amit átadnak az ajánlatadó kivitelezőknek, hogy adjanak rá ajánlatot. Ők beárazzák, elküldik, majd a beérkezett, azonos tartalmú, azonos mennyiségeket tartalmazó költségvetéseket az építtető összehasonlíja, és a legkedvezőbbet kiválasztja. Ez az a.) verzió.
Ahogy az a.) verzió leírva is rövidebb, úgy a valóságban is az, hiszen a mennyiségszámolást így is, úgy is el kell végezni, viszont ez esetben a kivitelezők már az első lépcsőben azt az ajánlatot adják, ami a többivel összehasonlítható, nincs szükség további egyeztetésekre, a kivitelezők ajánlatainak kiegészítésére. Ráadásul az utóbbi verzió olcsóbb is, mert az építtető ideje is drága. Nem kell az összes kivitelezővel kimenni az építés helyszínére, és mindegyikkel végigbeszélni ugyanazt a tervezett kialakítást, és nem kell órákat azzal tölteni, hogy a különböző ajánlatokat összehasonlítsa. Ráadásul az utóbbi, azaz az a.) verzió biztonságosabb is, hiszen az ajánlatok tartalma teljesen azonos, és szakszerű is, ami a szerződéskötésnél és az elszámolásoknál jelent igazán nagy segítséget.