építésznotesz

Feltártuk a legutóbbi bejegyzésben megemlegetett teraszt. Bár nem volt nagy meglepetés, hogy nem azt a rétegrendet találtuk, ami a terveken volt, az viszont már igen, hogy a felújítás előtt is meglévő, és megmaradó födémnek a vastagsága nagyon nem egyezett azzal, ami az építési engedélyezési terven fel volt tüntetve: 16,5 cm helyett 35 cm-t mértünk, ez elég durva eltérés. De ezzel sem tudtunk sokat foglalkozni, mert a szerkezetben pihenő víz láttán megállt a véső, csend lett, elállt minden lélegzet... Még a só is látható volt, ahogy a csendesen párolgó víz otthagyta. Csoda, hogy csak annyi beázás látható belül, amennyi van.

A rétegrend, amit a lakószoba fölött találtunk, felülről lefelé a következő volt:

• 1 cm kerámialap
• 7 cm betonaljzat (nedves)
• 1 rtg. polietilén fólia (szakadt)
• 7 cm polisztirolhab (erősen nedves)
• bitumenes szigetelés (ezt már nem bontottuk meg)
• 35 cm meglévő födém (ezt a belső lépcsőnél mérhető vastagságból számítottuk ki)

A terasz konzolos részén, ami az egy szinttel lentebbi terasz fölé nyúlik ki a kerámialap alatt egyből a vasbetonlemezt találtuk meg. Szigetelés sehol.

A folytatásban elmondom, hogy mi játszódik le egy ilyen szerkezetben, de egyelőre hagyok egy kis gondolkodási időt...

(A cím szójátéka megszólítás és megállapítás is egyben. A sejtelmes címet mindjárt megmagyarázom, de a szójáték kedvéért maradok a levélformánál.)

Drága Tervező!

A minap találtam az alábbi rétegrendet egy 2005-ös építési engedélyezési terv rétegrendi leírásánál. A tervet Te írtad alá, és egy épület tulajdonosa mutatta meg, akinek a beázott teraszát vizsgáltam.

A rétegrend így néz ki (felülről lefelé):

• 3,5 cm kőlap ragasztva
• 4 cm lépésálló hőszigetelés
• 1 cm vízszigetelés védőfóliával
• 16,5 cm VB-födém méretezett
• 1 cm belső vakolat

Nem tudom, miért lett ilyen vékony a rétegrend, de az biztos, hogy a hőszigetelés vastagsága nem felel meg sem a tervezés idején érvényes szabvány előírásainak, sem pedig az akkor már előkészítés alatt álló rendelet követelményeinek, amik a szakmai cikkekből már ismertek voltak. Mivel átalakításról szólt a terv, úgy tűnik, hogy nem volt elég hely, és ha az akkori előírásokat tartalmazó szabványnak megfelelő vastagságú hőszigetelés lett volna tervezve, fel kellett volna lépni a szobából a teraszra. Az épület adottságaiból származó kompromisszumot azonban nem lett volna szabad a hőszigetelés vastagságának a rovására megkötni.

De vannak más problémám is:

• Miért nincs pontosabban meghatározva a vízszigetelés? Legalább meg lenne határozva az anyag típusa és oda lenne írva, hogy csapadékvíz elleni szigetelés. 
• Miért nincs pontosabban meghatározva a hőszigetelés? Hőszigetelés több fajta van, de nem mind víz- és fagyálló... és nem ismerek olyat, amire járófelület kőburkolata közvetlenül ragasztható lenne (úgy, hogy az tartós is legyen).

Vagy a kivitelezőnek kellett volna megtervezni a rétegrendet? Hogy mit mivel és hova ragaszt? A kivitelezőnek kellett volna azon gondolkodnia, hogy ragasztható-e kőlap közvetlenül a lépésálló hőszigetelésre? A kivitelezőnek kellett volna átgondolni, hogy ha a burkolat a hőmozgás miatt megrepedezik, és a víz bejut a "lépésálló hőszigetelésbe", akkor hogyan fog eljutni a szigetelés síkján a vízelvezetésig?

Drága Tervező Kolléga!

A rétegrendeket a tervezőnek kell megtervezni, és vállalni érte a felelősséget. A tervnek lényege, hogy olyan megoldást adjon, ami szakszerűen, a szabályokat betartva megvalósítható. Ha kompromisszumokat kell kötni, akkor azt le kell egyeztetni az építtetővel. El kell fogadja, hogy ha másképp nem oldható meg a rétegrend kialakítása, akkor fell kell lépnie a teraszajtóhoz. El kell fogadja, hogy a hőszigetelést méretezni kell, hő- és páratechnikailag ellenőrizni, és el kell fogadja ennek a költségeit is. Az előírásoknak megfelelő kialakítás miatt el kell fogadni, hogy nem minden fog az előzetes elképzelések szerint alakulni. De az előírások betartása kötelező. (Itt firtathatnám a hatóság felelősségét, hiszen ilyen vékony hőszigetelésről ellenőrző számítás nélkül is látható, hogy nem felel meg az előírásoknak, de ez egy külön tanulmányt igényelne.)

Drága Rétegrend!

Hibáztatható vagy, mert kopog rajtad a burkolat, mert berepedeztél a fugák mentén és beázol. Nem tudom pontosan, hogy hogyan nézel ki, de a felbontás után látható is leszel. Drága vagy, mert nagy mennyiségű hő távozik Rajtad keresztül, és ez sokba kerül a tulajdonosnak. Drága vagy, mert fel kell bontani Téged, és újra kell készíteni a terasztetőt. A hőszigetelést, a vízszigetelést, a burkolatot, dilatációkkal együtt. Ez is sokba fog kerülni.

Elnézést a provokatív stílusért. Jó lett volna, ha ennek a levélnek nem kellett volna megíródnia.

A felbontás után többet fogok tudni.

Üdvözlettel:

Egy másik Tervező

A majdnem költői kérdésnek valós alapja van. A minap ugyanis egy új építésű, néhány éves lakóházban jártam, éppen felhőszakadás idején. A lépcsőházban állt a víz a lépcsőn is, és a közlekedő felületeken is. A lakók többsége átgyalogolt rajta, de aztán kialakult egy kis munkaközösség is, annak érdekében, hogy a vizet csapatmunkában terelgessék tovább. Csakhogy nem volt hova. Mivel a vödör kevés volt, a víz meg sok, maradt az eggyel lentebbi szint. Meg az alatta lévő. Meg az alatta lévő. Egészen a földszintig. Hát el kellett volna egy padlóösszefolyó valahol...

Vagy egy gondos ember, aki még időben elgondolkodik azon, hogy szabad-e, célszerű-e egy lépcsőházat lezáratlan ablaknyílásokkal kialakítani. Nincs más megoldás, mint az, hogy a lakók, -ha majd megúnják a víz sepregetését- összedobnak egy kis pénzt, és beépítenek szintenként 3 ablakot a lépcsőházba...

Bár nem minden építési munkára sikerül (sajnos) szerződést tető alá hozni, van, amikor muszály. Ilyenek például az önkormányzati vagy energiatakarékossági, felújíási pályázatok, amik esetében az elnyert pénz kifizetésének a feltétele a pályázatra beadott árajánlat alapján megkötött vállalkozási szerződés, és a műszaki ellenőr által igazolt teljesítés. Tehát szükség van műszaki ellenőrre és kell, hogy legyen vállalkozói szerződés, mert szükség van a pályázaton elnyert pénzre.

Az eddigi tapasztalatom szerint a pályázatok jó részének eredményét nyár elején hirdetik ki és mindenki szeretné, ha időben elkészülnének a munkák. Nyáron biztosabb, hogy jó idő van, könnyebben megoldható, hogy akit érint az építkezés, az otthon legyen, a gyerekek, meg akit zavar az építkezés, azok meg ne legyenek otthon. A kivitelező viszont mivel ebben az időszakban sok munkája van, minél előbb tudni szeretné, hogy mikor vonulhat fel. Tehát kell a szerződés, az idő miatt is.

Aztán mikor meghatározták, hogy mikor vonul fel a kivitelező, szólnak a műszaki ellenőrnek, hogy kezdődik a munka. Így volt ez legutóbb velem is. Kérdezem: Mikor nézhetnénk át a szerződést, hogy rendben van-e? Már aláírtuk. - jön a válasz. Mit? - kérdem én... Hát egy olyan szerződést, amiben nincs kötbér, nincs garanciális visszatartás, nincsenek minőségi követelmények és nincsenek szabályozva részletesen a felek jogai és kötelességei.

Az eredmény: Ha a vállalkozó késik az átadással, vagy hibásan teljesít, vagy ha kárt okoz nem szakcionálható, legfeljebb azzal, hogy a műszaki ellenőr nem veszi át a munkát, de ez az eszköz nem alkalmazható minden vitás helyzetben, csak akkor, ha valóban van alapja. Tanultam valamit: Ha a jövőben megkeresnek, hogy vállalok-e műszaki ellenőrzést, az első dolgom az lesz, hogy elmondom: NE KÖSSENEK ÚGY SZERZŐDÉST, HOGY EGY MŰSZAKI ELLENŐR, VAGY EGY JOGÁSZ NEM NÉZTE MEG!

Egy vállalkozói szerződés előzetes átnézésekor az alábbi pontot találtam:

"A Megrendelők a kivitelezés teljes időtartama alatt - igény szerint - díjtalan tervezői művezetést biztosítanak. A Vállalkozónak a tervezői művezetésre vonatkozó igényét öt munkanappal korábban kell jeleznie."

A díjtalan, díjmentes kifejezés az mindig jól hangzik, nem is kell gondolkodni rajta. De ha mégis elgondolkodunk a mondaton, akkor felmerül a kérdés, hogy ki fogja elvégezni a tervezői művezetést. Mert a Megrendelő, - ha csak nem ő a tervező is egyben - biztosan nem tudja ezt vállalni, nem is vállalhatja. Tehát szükség van a tervezőre, aki nyilván nem fog ingyen kijárni az építkezésre művezetni, tehát ki kell fizetni. Nyilván a "díjtalan" kifejezés a szerződésben arra vonatkozik, hogy az az építési vállalkozó számára nem kerül pénzbe.

Mi történik, ha a megrendelő aláírja ezt a szerződést, ezzel a mondattal? Ha a vállalkozónak, - aki egyébként a szerződés szerint a terveket átnézte, megismerte - bizonytalanság érzete támad, akárhányszor jelezheti, hogy tervezői művezetést kér. Ha úgy tartja kedve, akkor az építési naplóban előre jelezve minden napra kérhet tervezői művezetést, az építési időszakra. Nem valószínű, de a szerződés szerint joga van...

Miért rossz ez az építtetőnek?

1. Ez a szerződéses kötelezettség csak akkor teljesíthető, ha az építtető, mint megrendelő a tervezővel is köt egy szerződést, mert különben nincs biztosítva, hogy a kivitelező kérése szerinti időpontban tudja biztosítani a művezetést. Kérdés, hogy vállalható-e egy ilyen kötelezettséggel járó szerződés a tervező részéről, és ha igen, akarja-e vállalni?
2. A szerződésbe beépített "pénznyelő" akár a tervezés költségénél is nagyobb kiadást okozhat az építtetőnek. Elég, ha csak 15-20 alkalommal kell a tervezői művezetést biztosítania, és a tervező óradíjas művezetést vállal, és a művezetés jól elhúzódik... De nincs visszalépés, legfeljebb a szerződés módosítása, ami egyoldalúen nem tehető meg, vagy a felmondás (ami kötelmekkel jár) és újrakötés (ami a vállalkozón is múlik).
3. Ha a mondat így marad, és a tervezővel nem köttetik megállapodás, a vállalkozó könnyen támaszthat olyan feltételeket, amit a megrendelő nem tud teljesíteni. Elég ehhez csak annyi, hogy valamelyik szerkezet kialakításához, az építés időtartamára napi művezetést kér. Nem biztos, hogy a tervező, egyéb elfoglaltságai miatt, ezt 5 nappal előre történő bejelentés esetén meg tudja oldani, hiszen lehetnek neki egyéb munkái, vállalt határidői. Így a megrendelő szerződés szegésbe kényszerül, ami hátrányos helyzetet teremt számára.

És ez a szerződésnek nem is sarkalatos pontja. Ha átfutja az ember, a szem elégedetten olvassa, hogy "díjtalan" és már ugrik is tovább. De a szerződés az szerződés, ami kötelezettségekkel jár. Mindig olvassuk el, mit írunk alá!