Mostanában, hogy hidegebbre fordult az idő, egyre több helyen látom, hogy a konyha, vagy a fürdőszoba ablakán, esetenként az ablak tokszerkezetén is gyöngyöző vízcseppek jelennek meg, amik összeolvadnak és lefolynak. Folyik a víz az üvegen és az ablak könyöklőjén is. De mi ennek az oka?
A nedves levegő egy gázkeverék, amiben a levegő összetevőin kívül vízgőz formájában megjelenik a nedvesség is. A meleg levegő több nedvességet tud pára(vízgőz) formájában felvenni, mint a hideg. A hideg és a meleg levegő találkozásakor, nagy hőmérséklet-különbség esetén, a magas páratartalmú meleg levegőből a pára kicsapódhat. Így jön létre az eső is. Ha a meleg levegőből a pára egy hideg felületre csapódik ki, azt páralecsapódásnak nevezzük. A páralecsapódás akkor indul meg, ha a párás levegő eléri az úgnevezett harmatponti hőmérsékletet. A levegő harmatponti hőmérséklete magasabb, ha a levegő melegebb, vagy ha a levegő páratartalma magasabb. Példaként:
- 20 °C fokos, 50%-os páratartalmú levegő harmatponti hőmérséklete 9,3 °C fok,
- 20 °C fokos, 65%-os páratartalmú levegő harmatponti hőmérséklete 13,2 °C fok,
- 22 °C fokos, 65%-os páratartalmú levegő harmatponti hőmérséklete 15,1 °C fok.
A konyhában, főzés idején, vagy a fürdőszobában zuhanyzáskor akár 24°C fokos is lehet a hőmérséklet, és a páratartalom is könnyen eléri a 65%-ot, néha mégennél magasabbat is. Ha az ablaktábla nem hőszigeteltüvegből készült, vagy az ablak nyitva van, vagy nem záródik rendesen, akkor az ablaküveg hőmérséklete könnyen eléri a harmatponti hőmérékletet és megindul a páralecsapódás. Ugyanígy, akkor is, ha az ablaktok és a fal között nincs megfelelő tömítés, vagy az ablakdeszka alatt szabadon jár a levegő, csak ilyenkor a páralecsapódás a szerkezetben indul meg. A szerkezetben történő páralecsapódás a szerkezet átnedvesedéséhez vezet, és mivel a nedves szerkezet hőszigetelő képessége rosszabb, a folyamat saját magát erősíti. Az ilyen, átnedvesedett szerkezetk könnyen bepenészesednek.
Nemrég egy fürdőszoba ablakdeszkáján láttam ilyen okból megjelenő penészt. Az ablaktok alatt, a tömítés hiánya miatt húzott be a hideg levegő, ezért az ablak elé függönyt raktak, hogy a hideg ne legyen annyira érezhető a fürdőszobában. A pára azonban átment aa függönyön, és a hideg levegővel való keveredés után megindult a páralecsapódás az ablaküveg alsó részén és az ablakdeszkán. A folydogáló víz nem tudott kisszáradni, mert a függöny miatt nem mozgott a levegő a függőny és az ablak között. A víz az illesztéseknél befolyva átitatta az ablakdeszkát, ami megduzzadt, ledobta magáról a festéket, majd elkezdett penészesedni.
Mit lehet tenni, hogy ne follyon az ablakon a víz?
- Biztosítani kell a pára, ill. a párás levegő megfelelő kiszellőztetését! Ehhez nem elég a páraelszívó, vagy a szellőző ventillátor, hiszen hiába működnek ezek, ha az elszívott levegő nem tud pótlódni valahonnan. Ahhoz, hogy ne keletkezzen "vákum", biztosítani kell a friss levegő bejutását is. Jó megoldás az ablakokra szerelhető, páratartalommal szabályozott légbevezető elemek alkalmazása is. Ezek a helyi szellőzést biztosítják, míg egy jól átgondolt, de egyszerű ventillátoros szellőzőrendszer az egész lakás levegőjét kellemesebbé teheti.
- Biztosítani kell, hogy a helyiséget határoló szerkezetek felületének hőmérséklete ne érje el a harmatponti hőmérsékletet. Ez elérhető az üvegezés hőszigetelő üvegre való cseréjével, kiegészítő jelleggel felhelyezett hőszigetelő üvegtáblával, az ablak korszzerűbbre való cseréjével, a szerkezetek közötti hézagok tömítésének javításával, az ablakkáva, ill. a falszerkezet külső oldali hőszigetelésével.
Több megoldás lehetséges, ezek együttesen is alkalmazhatók, sőt néha szükséges is egyszerre több megoldást alkalmazni ahhoz, hogy a továbbiakban ne jelentkezzenek a kellemetlen problémák.