HTML

építésznotesz

Minden, amivel az építész a munkája során találkozik, és amit műszaki ellenőri szemmel meglát. Jó megoldások és hibák, hasznos és tanúságos dolgok. Amiből valaki már tanult, amiből mások is tanulhatnak. Meg egy kis humor, talán.

Honlapajánló

Blogajánló

Friss topikok

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Címkék

ablak (4) ablaktok (1) agyag (1) ajtó (1) árajánlat (1) átalakítás (1) attikafal (1) baleset (1) beázás (1) befektetés (1) belsőépítész (1) belsőépítészet (1) betonacél (1) betonvas (1) csapadékvíz (1) design (1) díjmentes (1) díszítés (1) doboz (1) drága (3) dryvit (1) elegáns (1) előtető (2) energiaital (1) építés (1) építész (3) építészet (1) eresz (1) ereszcsatorna (2) erkély (1) eső (3) esővíz (1) felelős (1) felújítás (2) fémlemez (1) festék (1) fólia (1) fordítva (1) geotechnika (1) hangulat (1) harmatpont (2) (3) hőhíd (2) hőkamera (1) homlokzatfelújítás (1) hőmozgás (1) hőszigetelés (4) hőszigetelő üveg (1) jég (1) kiscelli (1) kivitelezés (2) kivitelező (6) kiviteli terv (1) költségvetés (1) kontaktkorrózió (1) konzol (1) közös képviselő (1) küszöb (1) lábazat (2) lakók (1) lámpa (1) lapostető (2) légzárás (1) lépcső (1) lépcsőház (1) marketing (1) megoldás (1) moha (1) műszaki ellenőr (8) művezetés (1) nedvesség (5) nedves fal (1) nyílászáró (1) olvadás (1) oték (2) padlásfödém (1) padlóösszefolyó (1) palafedés (1) pályázat (1) pára (3) páralecsapódás (1) penész (4) piac (1) pur hab (1) rétegrend (3) rovar (1) (3) süllyedés (1) szaktanácsadó (1) szerződés (3) szigetelés (2) szivárgó (1) takarítás (1) talajmechanika (1) tanácsadás (2) tél (3) terasz (1) terasztető (3) tervezés (3) tervező (7) tömítés (3) utólagos (2) üveg (1) üzemeltető (1) üzlet (1) vakolat (1) vállalkozó (2) vasbeton (1) versenyeztetés (1) virágoskert (1) vízfolyás (1) vízszigetelés (4) Címkefelhő

Víz a pincében

2011.04.18. 11:43 ArchiCheck

Az előző bejegyzésemben említettem, hogy nem túl jó, ha az építés során túl sok víz jut be az épületbe. Ha már a vizes technológiák alkalmazása miatt elkerülhetetlen az amúgy sem kevés "építési nedvesség" tárolódása a szerkezetekben, legalább ne növeljük feleslegesen az ott tárolódó vízmennyiséget. A szerkezetekben tárolódott nedvesség ugyan kiszárad, de a száradáshoz szükséges idő általában hosszabb, mint amennyit az új tulajdonos a költözéssel várni szeretne, vagy várni tud (ami persze érthető is). A száradási folyamat 3-9 hónapig is eltarthat, ami bizonyos körülmények esetén (kevés szellőztetés, nagy mennyiségű pára képződése a helyiségekben, stb.) még ennél is hosszabb lehet. Az alábbi fotón egy pincefal látható, ami az építés során telítődött vízzel, mivel a pincében kb. 10 cm magasan állt a víz több hétig.
A szerkezetekből kifelé vándorló nedvesség oldott sókat hoz magával, azokat az elpárolgáskor, a párolgási zónában visszahagyja. (Ez is látható a képen.) Ha az épületet befejezték, elkészült a vakolás és a festés, akkor a visszahagyott sókristályok kialakulása, illetve a lerakódott só nedvesség hatására történő duzzadása miatt lemálik a festék és károsodhat a vakolat is. A levegő párás lesz, emiatt nagy az esély, hogy a egyes helyeken megjelenik a penész, ami soha nem jelenne meg az adott helyen, ha az épületet száraz állapotban vették volna használatba. Ha történetesen a pincefalak áznak el, mert a pincében az építés alatt állt a víz, mint a fotón látható esetben is, akkor az új épület tulajdonosa, a lemálló festék láttán könnyen azt is hiheti, hogy a vízszigeteléssel van probléma. (Ilyenkor érdemes átgondolni, hogy mi történhetett, és megfigyelni a nedvesség a változását. Ebben nagy segítség lehet egy nedvességmérő. Ha úgy tűnik, hogy a fal szárad, akkor csak az építési nedvesség távozott el az épületből. Csak akkor kell szakembert, hívni, ha a fal nem akar száradni. Ez esetben is javasolt építész szakértővel megvizsgáltatni a hibát, és csak akkor ajánlatot kérni kivitelezőtől, ha lehet tudni, hogy milyen megoldás szükséges a helyreállításhoz.)

Szólj hozzá!

Címkék: beázás festék vakolat szigetelés nedvesség

Kész a vasalás...

2011.02.19. 23:38 ArchiCheck

Hallom a kiáltást odalentről, de a felső vasalást is csak részben látom, az alsóból meg semmi sem látszik a hó alatt...
Télen nehezebbek a körülmények az építkezésen, jobban oda kell figyelni mindenre. Ez esetben is jó lett volna, ha a kész vasalást letakarták volna egy fóliával, vagy a födémnyílást egy vastag, megfelelő teherbírású OSB lappal, a munka- és balesetvédelmi előírások szerint rögzítve, kialakítva, és jelezve, hogy ez nem járható, nem teherhordó felület. Ez utóbbi megoldás természetesen költségesebb, mivel anyagigénye van, és több munkát igényel. De többletmunkát jelent a hó eltakarítása is, ami szükséges, ha nem akarják megvárni a vasalás átvételével az olvadást...

Mindenesetre építés közben is célszerű az épület már megépült részét óvni a csapadéktól és a fagytól. A fagy ugyanis károsíthatja a már megépült, de még nedves szerkezeteket, az épületbe kerülő víz pedig beszívódik a szerkezetekbe, és ott tárolódik. Ha nagy mennyiségről van szó és az épületet gyorsan építik, és hamar beköltöznek, akkor a szerkezetekből távozó nedvesség, pára megkeserítheti a lakók életét... De erről majd a következő bejegyzésben...

Szólj hozzá!

Címkék: tél lépcső betonacél penész vasbeton nedvesség

Drága Rétegrend! Drága Kivitelező!

2010.08.24. 22:51 ArchiCheck

Feltártuk a legutóbbi bejegyzésben megemlegetett teraszt. Bár nem volt nagy meglepetés, hogy nem azt a rétegrendet találtuk, ami a terveken volt, az viszont már igen, hogy a felújítás előtt is meglévő, és megmaradó födémnek a vastagsága nagyon nem egyezett azzal, ami az építési engedélyezési terven fel volt tüntetve: 16,5 cm helyett 35 cm-t mértünk, ez elég durva eltérés. De ezzel sem tudtunk sokat foglalkozni, mert a szerkezetben pihenő víz láttán megállt a véső, csend lett, elállt minden lélegzet... Még a só is látható volt, ahogy a csendesen párolgó víz otthagyta. Csoda, hogy csak annyi beázás látható belül, amennyi van.

A rétegrend, amit a lakószoba fölött találtunk, felülről lefelé a következő volt:

  • 1 cm kerámialap
  • 7 cm betonaljzat (nedves)
  • 1 rtg. polietilén fólia (szakadt)
  • 7 cm polisztirolhab (erősen nedves)
  • bitumenes szigetelés (ezt már nem bontottuk meg)
  • 35 cm meglévő födém (ezt a belső lépcsőnél mérhető vastagságból számítottuk ki)

A terasz konzolos részén, ami az egy szinttel lentebbi terasz fölé nyúlik ki a kerámialap alatt egyből a vasbetonlemezt találtuk meg. Szigetelés sehol.

A folytatásban elmondom, hogy mi játszódik le egy ilyen szerkezetben, de egyelőre hagyok egy kis gondolkodási időt...

1 komment

Címkék: drága nedvesség vízszigetelés terasztető kivitelező rétegrend

süti beállítások módosítása