HTML

építésznotesz

Minden, amivel az építész a munkája során találkozik, és amit műszaki ellenőri szemmel meglát. Jó megoldások és hibák, hasznos és tanúságos dolgok. Amiből valaki már tanult, amiből mások is tanulhatnak. Meg egy kis humor, talán.

Honlapajánló

Blogajánló

Friss topikok

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Címkék

ablak (4) ablaktok (1) agyag (1) ajtó (1) árajánlat (1) átalakítás (1) attikafal (1) baleset (1) beázás (1) befektetés (1) belsőépítész (1) belsőépítészet (1) betonacél (1) betonvas (1) csapadékvíz (1) design (1) díjmentes (1) díszítés (1) doboz (1) drága (3) dryvit (1) elegáns (1) előtető (2) energiaital (1) építés (1) építész (3) építészet (1) eresz (1) ereszcsatorna (2) erkély (1) eső (3) esővíz (1) felelős (1) felújítás (2) fémlemez (1) festék (1) fólia (1) fordítva (1) geotechnika (1) hangulat (1) harmatpont (2) (3) hőhíd (2) hőkamera (1) homlokzatfelújítás (1) hőmozgás (1) hőszigetelés (4) hőszigetelő üveg (1) jég (1) kiscelli (1) kivitelezés (2) kivitelező (6) kiviteli terv (1) költségvetés (1) kontaktkorrózió (1) konzol (1) közös képviselő (1) küszöb (1) lábazat (2) lakók (1) lámpa (1) lapostető (2) légzárás (1) lépcső (1) lépcsőház (1) marketing (1) megoldás (1) moha (1) műszaki ellenőr (8) művezetés (1) nedvesség (5) nedves fal (1) nyílászáró (1) olvadás (1) oték (2) padlásfödém (1) padlóösszefolyó (1) palafedés (1) pályázat (1) pára (3) páralecsapódás (1) penész (4) piac (1) pur hab (1) rétegrend (3) rovar (1) (3) süllyedés (1) szaktanácsadó (1) szerződés (3) szigetelés (2) szivárgó (1) takarítás (1) talajmechanika (1) tanácsadás (2) tél (3) terasz (1) terasztető (3) tervezés (3) tervező (7) tömítés (3) utólagos (2) üveg (1) üzemeltető (1) üzlet (1) vakolat (1) vállalkozó (2) vasbeton (1) versenyeztetés (1) virágoskert (1) vízfolyás (1) vízszigetelés (4) Címkefelhő

Felújítás tervek nélkül, műszaki ellenőrzés tervek nélkül?

2010.09.25. 21:17 ArchiCheck

Gondolataim felvezetéseként három szituációt mutatok be:

1.) Ha a kivitelezéskor valami nem a tervek szerint kezd épülni, például az alaptestek kitűzése során elmérnek egy méretet, akkor a műszaki ellenőr -amennyiben a munkáját megfelelően végzi,- ezt észreveszi és jelzi, hogy ha a hibát nem korrigálják, akkor az problémát fog okozni.

2.) Ha egy burkolatkiosztási terv alapján készül egy burkolat, és a burkoló a kiosztást a tervektől eltérően rajzolja fel, vagy az első sorokat nem a terv szerint kezdi el rakni, és a műszaki ellenőr észreveszi, hogy pl. a rossz kiosztás miatt nem lesz elég burkolólap, vagy nem fog illeszkedni a beépített berendezési tárgyakhoz, ezt jelzi az építtetőnek.

3.) Ha egy utólagos szigetelésnél, vagy egy teraszfelújításnál a műszaki ellenőr észreveszi, hogy a beépítésre kerülő anyagok nem megfelelő rétegrendben, hibás szerkezeti kialakítással, vagy éppen nem az alkalmazástechnikai előírások szerint kerülnek beépítésre, akkor, ha van műszaki ellenőr, és ezt észreveszi, akkor jelzi a megbízójának.

Mi a különbség a fenti három példában? Az, hogy az első két esetben az építési munkák a tulajdonos által megismert és jóváhagyott TERVEK ALAPJÁN készülnek, míg a harmadik esetben -ha van is írásba foglalt és elfogadott ajánlat és a jótállást is szabályozó szerződés,- legfeljebb az elvégzendő munkafolyamatok vannak rögzítve.

Mi történik tehát, amikor a műszaki ellenőr jelzi a problémát? Az első két esetben a kivitelezőnek javítania kell, amit elrontott, ha valami oknál fogva ez már nem lehetséges, akkor ennek egyéb következményeit viselnie. (Pl. bontás többletköltsége, kapcsolódó szerkezetek utólagos illesztése, határidő módosulásának szerződésben rögzített vonzatai stb.)

A harmadik esetben azonban nincsenek tervek, nincs viszonyítási alapja az építtetőnek. Kihez fordulhatna máshoz, mint a műszaki ellenőrhöz, és a kivitelezőhöz. Míg azonban a tervek nem vitatkoznak, a kivitelező meg akarja védeni a munkáját. Ez lehet jogos és szakszerű is, mert nem zárható ki, hogy az alkamazott technológiának olyan vonatkozásait, tapasztalatait is ismeri, amit a műszaki ellenőr nem. (Nem szerencsés szituáció, de előfordulhat.) Mi ennek a következménye?

a) A műszaki ellenőr elkezd tervezni, és annak a kivitelezését ellenőrzi, amit tervezett. Ez a nem betervezett munka késlelteti a munkát, és sok esetben az építtető a tervezést ki sem akarja fizetni, mert úgy gondolja, hogy ez is a műszaki ellenőri munka része. Ha a műszaki ellenőr ebbe belemegy, és igazát az építtető is elfogadja, akkor változik a tervezett munka tartalma (és ára is), ami vitás helyzethez vezet az építtető és a kivitelező között, mivel borul az eredeti megállapodás és határidő, továbbá a kivitelezőt "rákényszeríti" egy olyan technológiára, amit nem ismer. Ha a műszaki ellenőr hibázik valamiben, kontroll hiányában elkészül a szerkezet és meghibásodás esetén felelőssé válik.

b)  A műszaki ellenőr belemegy abba, hogy a kivitelező elérje az építtetőnél, hogy úgy csinálja a munkát (az ajánlatban foglaltak alapján), ahogy azt ő jónak látja, mondván, hogy "tudja mit csinál, és különben is, a garanciális felelősség az övé". Ez esetben a műszaki ellenőr olyan munkafolyamat ellenőrzésébe és elfogadásába kényszerül, amivel nem ért egyet. Ezáltal hitelét veszti, emiatt meg is szakadhat a megbízása. De azzal, hogy a műszaki ellenőr kilép az építési, felújítási folyamatból, nagyobb lesz annak a kockázata, hogy ha a kivitelező valamit hibázik, az nem derül ki, vagy csak későn. Ez is az eredeti megállapodás körülményeinek megváltozásához vezet, és itt is vitás helyzet áll elő.

Vannak olyan kivitelezési munkák, amiknek kivitelezésének az érvényes jogszabályok alapján nem feltétele, hogy legyen épíési engedély, vagy legyenek tervek. Emiatt jogszerűen is vannak olyan kivitelezések, amik tervek nélkül készülnek.

Kérdésem, hogy a fentiek alapján szabad-e egy látszólag akár kicsinek tűnő munkának is úgy nekifogni, hogy a munkák megkezdése előtt ne legyenek rögzítve a rétegrendek, és ne legyenek meghatározva a csomópontok, szerkezeti kialakítások, a méretekkel, mennyiségekkel és az alkalmazandó anyagok típusával együtt?

(Amiket itt, az előző bekezdésben felsoroltam, azok a tervezési munka eredményeként létrejövő TERVEK részét képezik... :-)

1 komment

Címkék: szerződés felújítás tervezés építés kivitelezés műszaki ellenőr kivitelező

A legkedvezőbb ajánlat kiválasztása

2010.02.20. 22:25 ArchiCheck

Mostanában arányában több az átalakítás, felújítás, mint az új építés. Míg egy új építésnél elkerülhetetlen, hogy készüljenek tervek, amik alapján a kivitelezési munkák is beárazhatók, a felújítások nagy része tervek nélkül készül. Hogyan készülnek ilyen esetekben az ajánlatok? És hogyan bíálhatók el?

Az építtető megkeres több kivitelezőt, a helyszínen elmondja nekik külön-külön, hogy milyen munkák szükségesek, jobb esetben, ha vannak régi rajzok az épületről, azokat odaadja, segítségként az ajánlatadáshoz. (Csak megjegyzésként említem meg, hogy mindig fénymásolatot adjunk, mert az esetek nagy részében a rajzok nem kerülnek vissza a tulajdonoshoz...)

A kivitelezők felmérik az épületet, és adnak egy árat, vagy jobb esetben egy költségvetést. Mindegyik más anyagokkal, más mennyiségekkel és más rétegrendi felépítéssel. Az építtető meg nem tudja, hogyan hasonlísa össze őket.

Most is van egy ilyen esetem: Az építtető belátta, hogy nem látja át az ajánlatokat, és a segíségemet kérte. Elküldte az öt ajánlatot, amit kapott, meg az épület rajzait. Az ajánlatokat bevittük egy excel táblázatba, úgy, hogy a közel azonos tételek egy sorba kerültek, ami nagyon eltérő tartalmú volt, az eggyel lejjebb, külön sorba. Természetesen a mennyiségek sem voltak azonosak, de azzal az elején nem foglalkoztunk. Ezek után küldtünk egy levelet a kivitelezőknek, amiben kértük, hogy egészítsék ki az ajánlati költségvetésüket azokkal a tételekkel, amiket a többiek írtak, ill. amiket még szükségesnek láttunk, hogy belekerüljön. A második lépcsőben beérkezett ajánlatok tételeit bevittük a táblázatba. Közben, amíg az ajánlatok kiegészítését vártuk, kiszámoltuk a valós mennyiségeket a meglévő tervek alapján. Az így kiszámolt mennyiségeket beírtuk a táblázatba, ami alapján az ajánlatok végösszege korrigálva lett. Így az öt különböző ajánlat már majdnem azonos tartalommal, azonos mennyiségekkel jelent meg a táblázatban, tehát össze lehetett hasonlítani őket. (Azért írtam, hogy majdnem, mert az ajánlatok szövegéből sejteni lehet, hogy az ajánlatadó kivitelezők még így is kissé eltérő tartalmat gondolnak az adott tétel szövege mögé.) Ez a b.) verzió.

A másik lehetőség, hogy a tervek alapján egy tervező, vagy akár a műszaki ellenőr készít egy mennyiségszámítást. Ha a tervek elektronikus formában rendelkezésre állnak, akkor ez nagyon gyorsan elkészíthető a tervező szoftver segítségével, ha csak papíron vannak a tervek, akkor ez ugyanannyi idő, mint az előző, b.) verziónál. Ha nincsenek rajzok, akkor fel kell mérni az épületet, de a rajzokra szükség van a munkák megtervezéséhez, követéséhez és az elszámolásokhoz is. A kiszámolt mennyiségek alapján készül egy árazatlan költségvetés, amit átadnak az ajánlatadó kivitelezőknek, hogy adjanak rá ajánlatot. Ők beárazzák, elküldik, majd a beérkezett, azonos tartalmú, azonos mennyiségeket tartalmazó költségvetéseket az építtető összehasonlíja, és a legkedvezőbbet kiválasztja. Ez az a.) verzió.

Ahogy az a.) verzió leírva is rövidebb, úgy a valóságban is az, hiszen a mennyiségszámolást így is, úgy is el kell végezni, viszont ez esetben a kivitelezők már az első lépcsőben azt az ajánlatot adják, ami a többivel összehasonlítható, nincs szükség további egyeztetésekre, a kivitelezők ajánlatainak kiegészítésére. Ráadásul az utóbbi verzió olcsóbb is, mert az építtető ideje is drága. Nem kell az összes kivitelezővel kimenni az építés helyszínére, és mindegyikkel végigbeszélni ugyanazt a tervezett kialakítást, és nem kell órákat azzal tölteni, hogy a különböző ajánlatokat összehasonlítsa. Ráadásul az utóbbi, azaz az a.) verzió biztonságosabb is, hiszen az ajánlatok tartalma teljesen azonos, és szakszerű is, ami a szerződéskötésnél és az elszámolásoknál jelent igazán nagy segítséget.

4 komment

Címkék: költségvetés felújítás átalakítás árajánlat tervező műszaki ellenőr kivitelező versenyeztetés

süti beállítások módosítása