HTML

építésznotesz

Minden, amivel az építész a munkája során találkozik, és amit műszaki ellenőri szemmel meglát. Jó megoldások és hibák, hasznos és tanúságos dolgok. Amiből valaki már tanult, amiből mások is tanulhatnak. Meg egy kis humor, talán.

Honlapajánló

Blogajánló

Friss topikok

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Címkék

ablak (4) ablaktok (1) agyag (1) ajtó (1) árajánlat (1) átalakítás (1) attikafal (1) baleset (1) beázás (1) befektetés (1) belsőépítész (1) belsőépítészet (1) betonacél (1) betonvas (1) csapadékvíz (1) design (1) díjmentes (1) díszítés (1) doboz (1) drága (3) dryvit (1) elegáns (1) előtető (2) energiaital (1) építés (1) építész (3) építészet (1) eresz (1) ereszcsatorna (2) erkély (1) eső (3) esővíz (1) felelős (1) felújítás (2) fémlemez (1) festék (1) fólia (1) fordítva (1) geotechnika (1) hangulat (1) harmatpont (2) (3) hőhíd (2) hőkamera (1) homlokzatfelújítás (1) hőmozgás (1) hőszigetelés (4) hőszigetelő üveg (1) jég (1) kiscelli (1) kivitelezés (2) kivitelező (6) kiviteli terv (1) költségvetés (1) kontaktkorrózió (1) konzol (1) közös képviselő (1) küszöb (1) lábazat (2) lakók (1) lámpa (1) lapostető (2) légzárás (1) lépcső (1) lépcsőház (1) marketing (1) megoldás (1) moha (1) műszaki ellenőr (8) művezetés (1) nedvesség (5) nedves fal (1) nyílászáró (1) olvadás (1) oték (2) padlásfödém (1) padlóösszefolyó (1) palafedés (1) pályázat (1) pára (3) páralecsapódás (1) penész (4) piac (1) pur hab (1) rétegrend (3) rovar (1) (3) süllyedés (1) szaktanácsadó (1) szerződés (3) szigetelés (2) szivárgó (1) takarítás (1) talajmechanika (1) tanácsadás (2) tél (3) terasz (1) terasztető (3) tervezés (3) tervező (7) tömítés (3) utólagos (2) üveg (1) üzemeltető (1) üzlet (1) vakolat (1) vállalkozó (2) vasbeton (1) versenyeztetés (1) virágoskert (1) vízfolyás (1) vízszigetelés (4) Címkefelhő

Miért párásodnak belülről az ablakok?

2010.02.06. 21:47 mariassl

Mostanában, hogy hidegebbre fordult az idő, egyre több helyen látom, hogy a konyha, vagy a fürdőszoba ablakán, esetenként az ablak tokszerkezetén is gyöngyöző vízcseppek jelennek meg, amik összeolvadnak és lefolynak. Folyik a víz az üvegen és az ablak könyöklőjén is. De mi ennek az oka?

A nedves levegő egy gázkeverék, amiben a levegő összetevőin kívül vízgőz formájában megjelenik a nedvesség is. A meleg levegő több nedvességet tud pára(vízgőz) formájában felvenni, mint a hideg. A hideg és a meleg levegő találkozásakor, nagy hőmérséklet-különbség esetén, a magas páratartalmú meleg levegőből a pára kicsapódhat. Így jön létre az eső is. Ha a meleg levegőből a pára egy hideg felületre csapódik ki, azt páralecsapódásnak nevezzük. A páralecsapódás akkor indul meg, ha a párás levegő eléri az úgnevezett harmatponti hőmérsékletet. A levegő harmatponti hőmérséklete magasabb, ha a levegő melegebb, vagy ha a levegő páratartalma magasabb. Példaként: 

  • 20 °C fokos, 50%-os páratartalmú levegő harmatponti  hőmérséklete 9,3 °C fok,
  • 20 °C fokos, 65%-os páratartalmú levegő harmatponti hőmérséklete 13,2 °C fok,
  • 22 °C fokos, 65%-os páratartalmú levegő harmatponti hőmérséklete 15,1 °C fok.

A konyhában, főzés idején, vagy a fürdőszobában zuhanyzáskor akár 24°C fokos is lehet a hőmérséklet, és a páratartalom is könnyen eléri a 65%-ot, néha mégennél magasabbat is. Ha az ablaktábla nem hőszigeteltüvegből készült, vagy az ablak nyitva van, vagy nem záródik rendesen, akkor az ablaküveg hőmérséklete könnyen eléri a harmatponti hőmérékletet és megindul a páralecsapódás. Ugyanígy, akkor is, ha az ablaktok és a fal között nincs megfelelő tömítés, vagy az ablakdeszka alatt szabadon jár a levegő, csak ilyenkor a páralecsapódás a szerkezetben indul meg. A szerkezetben történő páralecsapódás a szerkezet átnedvesedéséhez vezet, és mivel a nedves szerkezet hőszigetelő képessége rosszabb, a folyamat saját magát erősíti. Az ilyen, átnedvesedett szerkezetk könnyen bepenészesednek.

Nemrég egy fürdőszoba ablakdeszkáján láttam ilyen okból megjelenő penészt. Az ablaktok alatt, a tömítés hiánya miatt húzott be a hideg levegő, ezért az ablak elé függönyt raktak, hogy a hideg ne legyen annyira érezhető a fürdőszobában. A pára azonban átment aa függönyön, és a hideg levegővel való keveredés után megindult a páralecsapódás az ablaküveg alsó részén és az ablakdeszkán. A folydogáló víz nem tudott kisszáradni, mert a függöny miatt nem mozgott a levegő a függőny és az ablak között. A víz az illesztéseknél befolyva átitatta az ablakdeszkát, ami megduzzadt, ledobta magáról a festéket, majd elkezdett penészesedni.

Mit lehet tenni, hogy ne follyon az ablakon a víz?

  • Biztosítani kell a pára, ill. a párás levegő megfelelő kiszellőztetését! Ehhez nem elég a páraelszívó, vagy a szellőző ventillátor, hiszen hiába működnek ezek, ha az elszívott levegő nem tud pótlódni valahonnan. Ahhoz, hogy ne keletkezzen "vákum", biztosítani kell a friss levegő bejutását is. Jó megoldás az ablakokra szerelhető, páratartalommal szabályozott légbevezető elemek alkalmazása is. Ezek a helyi szellőzést biztosítják, míg egy jól átgondolt, de egyszerű ventillátoros szellőzőrendszer az egész lakás levegőjét kellemesebbé teheti.
  • Biztosítani kell, hogy a helyiséget határoló szerkezetek felületének hőmérséklete ne érje el a harmatponti hőmérsékletet. Ez elérhető az üvegezés hőszigetelő üvegre való cseréjével, kiegészítő jelleggel felhelyezett hőszigetelő üvegtáblával, az ablak korszzerűbbre való cseréjével, a szerkezetek közötti hézagok tömítésének javításával, az ablakkáva, ill. a falszerkezet külső oldali hőszigetelésével. 

Több megoldás lehetséges, ezek együttesen is alkalmazhatók, sőt néha szükséges is egyszerre több megoldást alkalmazni ahhoz, hogy a továbbiakban ne jelentkezzenek a kellemetlen problémák.

3 komment

Címkék: üveg ablak pára penész tömítés harmatpont

A bejegyzés trackback címe:

https://epitesznotesz.blog.hu/api/trackback/id/tr91735092

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tthttl 2010.07.16. 00:44:27

Ma észleltük, hogy a pincénkben egyes holmijaink megpenészedtek, a pince padlója pedig nyirkos, helyenként "gyöngyözik" is rajta a víz. A falak száraznak tűnnek, penésznek, ázásnak, hólyagoknak nem láttuk nyomát. A helyiségben mosógépet és mélyhűtőt is használunk. A pince ablaka a kertbe nyílik, az ablakot azonban csak pár hete tartjuk nyitva - és innen jutott eszembe (egyben a véleményedet kérem erről), hogy lehetséges-e a következő: a napokban szinte állandósult kánikulában felforrósodott levegő a pinceablakon át a hideg pincébe jut, és ott drasztikusan lehűlve kicsapódik belőle a pára, ettől pedig gyakorlatilag úszik az egész pince. Tehát: pusztán a hatalmas hőmérsékleti különbség okozhat-e ilyesmit (hiszen hűvösebb időben nem észleltünk ilyet, igaz, még csak március óta lakunk itt), illetve mi lehet a teendő?

mariassl 2010.07.18. 22:52:28

@tthttl:
Nem olyan régen én is találkoztam egy hasonló esettel. Bár az korábban volt, pont a júniusi hideg és esős hetek után, a magyarázat lényegén nem változtat. Az interneten is megtalálható harmatpont táblázatokból könnyen megállapítható, hogy adott hőmérsékletű, és páratartalmú levegőnek mennyi a harmatpontja, azaz hány fokos hőmérsékletre kell lehűlnie, hogy a páralecsapódás meginduljon. A lehűlés okozója lehet hideg felület is, mint jelen esetben a pince padlója és fala, ami a nyár eleji hideg idő miatt talán hidegebb is a szokásosnál. Vegyünk egy példát: A 30 °C fokos, 50% páratartalmú levegőből egy 18,4 °C fokos felületettel való találkozás esetén megindul a páralecsapódás, 55% páratartalom esetén ehhez 20 °C fokos felület kell. A júniusi csapadékos időszakban, eső után 63-66% légpáratartalmat mértem. A leírt intenzív páralecsapódás tehát magyarázható a pince hideg határoló felületeivel, és a beáramló levegő magas hőmérsékletével, valamint nagy páratartalmával. A probléma megoldása érdekében javaslom, hogy -amennyiben lehetséges,- biztosítsák a helyiség intenzív átszellőztetését. A helyiségen átáramló levegő segít felmelegíteni a határoló szerkezeteket, és egyben elvezeti a lecsapódó párából felgyűlt nedvességet. Ha viszont meg akarják őrizni a helyiség hűvös hőmérsékletét, ami a ház klímája szempontjából előnyös lehet, akkor viszont ne engedjék be a kinti levegőt (vagy csak éjszaka, hűvösben szellőztessenek) és alkalmazzanak páranyelő berendezést.
A penész spórái mindenhol ott vannak a levegőben, de a felületek, anyagok csak akkor kezdenek el penészedni, ha kialakulnak a következő feltételek: megfelelő páratartalom, hőmérséklet és táptalaj. A ruhák között megül a levegő, főleg, ha szekrényben vannak tartva, és a szövetek között viszonylag állandó klíma alakul ki. Ha a szekrények a hideg fal mellett vannak, akkor még az sem kizárt, hogy a ruhák, spontán módon, mint belső oldali hőszigetelés funkcionálnak (legalábbis egyes időszakokban). És ugyanúgy, mint a helytelenül kialakított belső oldali hőszigetelések esetében is, itt is a ruhák tömegén belül kialakul egy harmatponti zóna, ahol megindul a páralecsapódás. Amennyiben ez tartós, a penész két napon belül kifejlődik, spórát termel, és növekedése intenzívvé válik.
A megoldás a penészedés ellen. Lehetőleg ne tartsanak ruhát nem szellőző helyen (zárt szekrényben), és a szekrényeket (mert a fabútor is be tud penészedni), ruhatároló bútorokat, polcokat húzzák el a pincefaltól, hogy ne a hőmérséklet változással érintett zónában legyenek.
A javasolt intézkedések előtt a penésztelepeket szüntessék meg. Amit átjárt a penész, dobják ki (a penészfolt amúgy sem mosható ki), ill. a penészes felületeket kezeljék megfelelő penészölő és -gátló folyadékkel.

peneszes · http://www.peneszes.blog.hu 2011.09.29. 11:42:15

Egy jó párátlanító gép sokat segíthet.