HTML

építésznotesz

Minden, amivel az építész a munkája során találkozik, és amit műszaki ellenőri szemmel meglát. Jó megoldások és hibák, hasznos és tanúságos dolgok. Amiből valaki már tanult, amiből mások is tanulhatnak. Meg egy kis humor, talán.

Honlapajánló

Blogajánló

Friss topikok

Naptár

augusztus 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Címkék

ablak (4) ablaktok (1) agyag (1) ajtó (1) árajánlat (1) átalakítás (1) attikafal (1) baleset (1) beázás (1) befektetés (1) belsőépítész (1) belsőépítészet (1) betonacél (1) betonvas (1) csapadékvíz (1) design (1) díjmentes (1) díszítés (1) doboz (1) drága (3) dryvit (1) elegáns (1) előtető (2) energiaital (1) építés (1) építész (3) építészet (1) eresz (1) ereszcsatorna (2) erkély (1) eső (3) esővíz (1) felelős (1) felújítás (2) fémlemez (1) festék (1) fólia (1) fordítva (1) geotechnika (1) hangulat (1) harmatpont (2) (3) hőhíd (2) hőkamera (1) homlokzatfelújítás (1) hőmozgás (1) hőszigetelés (4) hőszigetelő üveg (1) jég (1) kiscelli (1) kivitelezés (2) kivitelező (6) kiviteli terv (1) költségvetés (1) kontaktkorrózió (1) konzol (1) közös képviselő (1) küszöb (1) lábazat (2) lakók (1) lámpa (1) lapostető (2) légzárás (1) lépcső (1) lépcsőház (1) marketing (1) megoldás (1) moha (1) műszaki ellenőr (8) művezetés (1) nedvesség (5) nedves fal (1) nyílászáró (1) olvadás (1) oték (2) padlásfödém (1) padlóösszefolyó (1) palafedés (1) pályázat (1) pára (3) páralecsapódás (1) penész (4) piac (1) pur hab (1) rétegrend (3) rovar (1) (3) süllyedés (1) szaktanácsadó (1) szerződés (3) szigetelés (2) szivárgó (1) takarítás (1) talajmechanika (1) tanácsadás (2) tél (3) terasz (1) terasztető (3) tervezés (3) tervező (7) tömítés (3) utólagos (2) üveg (1) üzemeltető (1) üzlet (1) vakolat (1) vállalkozó (2) vasbeton (1) versenyeztetés (1) virágoskert (1) vízfolyás (1) vízszigetelés (4) Címkefelhő

Mit mesél a kis moha?

2015.04.11. 22:33 mariassl

enbh-dscf1764_478x358.jpgA kis moha jól érzi magát a kis törmelék szigeten, ami talán vakolat volt valaha. A víz, ami a kis szigetet körülvette nemrég tűnt el, a nyoma még látható a kis sziget körül. Ez a nedvesség, ami a kis mohát élteti. Ha jön az eső, körülveszi és átnedvesíti a szigetet, ami magába szívja a vizet. Mivel kiemelkedik a szigetelés fölé, a lefolyó víz nem mossa el a kis mohát. A szigetben tárolódó víz pedig táplálja a következő esőig. A kis moha meséli azt is, hogy mostanában egyre többet aggódik, mert az utóbbi időben a víz sokszor megáll a tetőn, mintha nem akarna lefolyni. Egyszer a szigetet is majdnem elöntötte. A környékbeli bogarak szerint a lefolyó van eldugulva. De ez gondnokot és a lakókat nem zavarja, hiszen nincs beázás sehol. Legalábbis a bogarak nem tudnak róla. A lényeg, hogy a kis moha jól érzi magát.

(Azért az építészeket egy kicsit zavarja a kis moha meséje...)

Szólj hozzá!

Címkék: eső lakók moha lapostető

Amikor megszakad a szigetelés

2012.02.26. 00:18 mariassl

 

Ha nedvesedést látunk a terasz-, vagy erkélyajtó mellett, akkor jó okunk van arra, hogy feltételezzük: Az ajtótokra nem vezették fel a szigetelést a külső oldalon, vagy ha igen, akkor azt nem kötötték össze oldalt, a káván, a lábazati szigeteléssel. Ha a külső burkolat bontható (pl. dekorbeton, homokkal fugázva) akkor annak megbontásával könnyebben utánajárhatunk, hogy hol a hiba, de ha a burkolat ragasztott, akkor talán kisebb kompromisszum a vakolatot megbontani a lábazat felett. A feltáráskor látottaktól függ, hogy mi a megoldás. 
Ami biztos: Ha kívülről nem lesz javítva a szigetelés, helyette a belső oldalon, felújító vakolattal (kiszellőztető-, szárítóvakolattal) próbáljuk megoldani a problémát, valószínűleg nem lesz hosszú életű a megoldás, mivel a felújító vakolat egy idő után telítődik azokkal a sókkal, amiket ez elpárolgó víz hátrahagy, és a parketta (sőt ha fából van, akkor az ablak is) tönkremehet ott, ahol alulról, vagy oldalról tartósan nedvességet kap.

Szólj hozzá!

Címkék: ajtó terasz nyílászáró erkély szigetelés küszöb nedvesedés

Díszített attikafal

2012.01.29. 18:30 mariassl

Nem értem, hogy miért kerültek párakiszellőzők az attikalefedés tetejére:
A fémlemez alá be tudok nyúlni, és ahová a kezem befér, onnan a pára is ki tud jönni. De a párának nem okozhat gondot az sem, ha a bitumenes lemez rá van hajtva az attika tetejére, mivel a külső oldal felé minimális a távolság, nem lehet gond neki. Vagy azt gondolták, hogy a páranyomás miatt hullámos az attikalefedés? Erre gondolni sem merek. (A fémlemez azért lesz hullámos, mert úgy forrasztják össze, hogy nem hagynak lehetőséget a hőmozgás felvételére.) 
Maradjunk inkább annál a feltételezésnél, hogy egyszerűen csak szépet akartak: Egy kis díszítést az attikafalra. Mégis csak másképp néz ki onnan lentről...

Szólj hozzá!

Címkék: pára díszítés lapostető attikafal hőmozgás

Érdekes megoldás

2011.05.20. 23:29 mariassl

Az egyik új, budapesti társasház felső erkélysor feletti előtetője látható a képen. 
Meglepő módon, az esővizet elvezető csatorna nem a fémlemezfedés pereménél lett elhelyezve, hanem az előtető felénél, a tetőfedés síkváltásánál. Így a tető külső felére érkező csapadék egy vonal mentén csöpög az utcára, vagy az erkélyre, ha éppen úgy fúj a szél.
Először nem tudtam rájönni, hogy miért így készült. Aztán lassan minden kiderült:
A tetőn összegyűlő csapadékvizet nem a homlokzat előtt vezetik le, hanem az utcára merőlegesen elhelyezkedő falakban, amik a lakásokat elválasztják egymástól, ebbe kötik be az előtető ereszcsatornáját. Az előtető kinyúlása miatt túl hosszú lett volna az épület felé visszavezetett csatornaszakasz, és talán nem akarták, hogy ilyen hosszú cső lógjon a levegőben. Így rövidebb lett a cső, és kevesebb az elvezetett víz. A maradék folyik az erkélyekre és az utcára. Érdekes megoldás...

Szólj hozzá!

Címkék: konzol esővíz ereszcsatorna előtető fémlemez

Víz a pincében

2011.04.18. 11:43 mariassl

Az előző bejegyzésemben említettem, hogy nem túl jó, ha az építés során túl sok víz jut be az épületbe. Ha már a vizes technológiák alkalmazása miatt elkerülhetetlen az amúgy sem kevés "építési nedvesség" tárolódása a szerkezetekben, legalább ne növeljük feleslegesen az ott tárolódó vízmennyiséget. A szerkezetekben tárolódott nedvesség ugyan kiszárad, de a száradáshoz szükséges idő általában hosszabb, mint amennyit az új tulajdonos a költözéssel várni szeretne, vagy várni tud (ami persze érthető is). A száradási folyamat 3-9 hónapig is eltarthat, ami bizonyos körülmények esetén (kevés szellőztetés, nagy mennyiségű pára képződése a helyiségekben, stb.) még ennél is hosszabb lehet. Az alábbi fotón egy pincefal látható, ami az építés során telítődött vízzel, mivel a pincében kb. 10 cm magasan állt a víz több hétig.
A szerkezetekből kifelé vándorló nedvesség oldott sókat hoz magával, azokat az elpárolgáskor, a párolgási zónában visszahagyja. (Ez is látható a képen.) Ha az épületet befejezték, elkészült a vakolás és a festés, akkor a visszahagyott sókristályok kialakulása, illetve a lerakódott só nedvesség hatására történő duzzadása miatt lemálik a festék és károsodhat a vakolat is. A levegő párás lesz, emiatt nagy az esély, hogy a egyes helyeken megjelenik a penész, ami soha nem jelenne meg az adott helyen, ha az épületet száraz állapotban vették volna használatba. Ha történetesen a pincefalak áznak el, mert a pincében az építés alatt állt a víz, mint a fotón látható esetben is, akkor az új épület tulajdonosa, a lemálló festék láttán könnyen azt is hiheti, hogy a vízszigeteléssel van probléma. (Ilyenkor érdemes átgondolni, hogy mi történhetett, és megfigyelni a nedvesség a változását. Ebben nagy segítség lehet egy nedvességmérő. Ha úgy tűnik, hogy a fal szárad, akkor csak az építési nedvesség távozott el az épületből. Csak akkor kell szakembert, hívni, ha a fal nem akar száradni. Ez esetben is javasolt építész szakértővel megvizsgáltatni a hibát, és csak akkor ajánlatot kérni kivitelezőtől, ha lehet tudni, hogy milyen megoldás szükséges a helyreállításhoz.)

Szólj hozzá!

Címkék: beázás festék vakolat szigetelés nedvesség