Ma az a gyanúm támadt, hogy az építőiparban, tervezésben és a hatóságok építési osztályán dolgozók számára egyértelmű mozaikszó jelentése sokak előtt nem ismert. Pedig aki építésbe kezd, az lépten-nyomon fogja hallani.
Az OTÉK a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről. Megtalálható a www.magyarorszag.hu honlapon, a jogszabályok között. A jogszabály aktuális állapotában innen ingyenesen letölthető, ill. kinyomtatható.
Egy lakás felújításának átadásakor vettem észre a fotón látható muslicát, a két ablaküveg között. Szerencsémre az ablaküveg nem képezte a felújítás részét, tehát nem mint minőségi probléma vetődött fel, hanem inkább úgy, mint érdekesség. Elgondolkoztam, hogy ha a muslicából hirtelen bolha lett volna, akkor a két üveglap közül időben kiugrott volna, de nem így történt, bent maradt.
Valószínűleg élt még, amikor bezárták a két üveg közé, mert ha nem élt volna, akkor a minőség ellenőrzésekor észrevették volna, ahogy ott nyugszik szegény az ablak alján. Valószínűleg azért nem vették észre, mert még élt, és mindig másik részére repült az üvegtáblának, mint amit éppen a minőségellenőr vizsgált. De az is lehet, hogy már nem élt csak egyszerűen nem vették észre...
Mindenesetre, a műszaki ellenőri szem észrevette, és ha már így esett, felmerült a kérdés: Tekinthető-e első osztályúnak az az ablak, amibe rovar van zárva. Az ablak hőszigetelő képességét nem befolyásolja, de mégis zavaró lehet. Tekinthető-e ez esztétikai hibának? Kiváncsi lettem volna, hogy mit szólt volna az ablak gyártója, ha visszaviszik hozzá a muslicát, üveggel együtt...
.jpg)
Ha már leesett a hó, akkor érdemes megfigyelni, mit mutat meg nekünk az épület titkaiból.
Télen, hóesés után sok minden láthatóvá lesz, olyan dolgok is, amiket egyébként csak hőkamerával láthatnánk meg.
A képen látható lábazat nincs hőszigetelve, és valószínűleg a padló aljzata alatt sincs hőszigetelés. Belül jó meleg van, ami a lábazat mentén kiszökve szépen felmelegíti az épület körüli járdát, ahol a hó hamar elolvad. Nem kevés hő juthat ki az épületből a lábazat mentén kialakult hőhídon keresztül, mert még az olvadékvíz is gyorsan felszárad. Ez is jól látható a képen.
Bár a hólapátolás megtakarítható, ha elég hőt engedünk ki a lábazatnál :-) érdemes elgondolkodni azon, hogy ez megéri-e. Nem jobb-e kevesebbet fizetni a gázért, és mozogni egy kicsit a szabadban a hólapáttal...
